Átszabja a kormány a régi családi házak energiafelhasználásának csökkentésére kiírt otthonfelújítási programot. A legnagyobb újdonság az lesz, hogy a jelenleg 1991 előtt épült lakóházakra felhasználható támogatás és kamatmentes hitel a 2007 előtti épületekre is igényelhető lesz. Budapesti családi házakra viszont már nem.
Furcsa módját választotta a kormány annak, hogy a régi családi házak energetikai korszerűsítésére nyáron indult otthonfelújítási programba életet leheljen. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU forrásaiból finanszírozott támogatást RRF-REP-10.13.1-24 kóddal hirdették meg “Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához” néven, 108,24 milliárd forintos keretösszeggel. Ez a program jelenleg is fut, lehet jelentkezni a jogosultaknak a 2,5-3,5 millió forintos támogatásra és kamatmentes hitelre, egymilliós önrésszel.
Október 28-án viszont eközben közzétették társadalmi egyeztetésre egy új pályázati felhívás tervezét. Ez KEHOP_Plusz-4.1.7-24 Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához néven fut. Ebből az következik, hogy a támogatásnak más az uniós forrása, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz. A program keretösszeg 66,82 milliárd forint. Ennek 65 százalékát pedig a négy leghátrányosabb helyzetű régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) használhatják fel a kölcsönigénylők. A november 7-ig véleményezhető új tervezetből az is látszik, hogy ezt a támogatást 2025. januárjától lehet majd igénybe venni 2027. március 30-ig, illetve a keret kimerüléséig.
Az új tervezet támogatási feltételei több ponton is jelentősen eltérnek a jelenleg futó programétól. A legnagyobb különbség az, hogy míg most a 1991 előtt épült családi házakra lehet csak igényelni a támogatást, addig a KEHOP-os programban már majd a 2007 előtt használatbavételi engedélyt kapott, életvitelszerűen lakott, egy- vagy többlakásos családi házakra is. Ez jelentősen kibővíti a lehetséges igénylők körét, hiszen a 1991 és 2006 között sok családi ház épült.
A használatbavétel alátámasztására a fejlesztés előtti (kiinduló) állapotot bemutató hiteles energetikai tanúsítványban feltüntetett épület építési ideje fogadható el irányadónak. Ráépítés, bővítés, átalakítás esetén is az alapépület jogerős használatbavételi engedélyének időpontja számít. Érdekesség, hogy az új felhívástervezetben az szerepel, hogy a beruházások eredményeként akár 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése is megvalósulhat, miközben a jelenleg is zajló, jóval nagyobb keretösszegű pályázattól is ilyen eredményt várt a szakminisztérium.
Az újabb programban megmarad az az elvárás, hogy a családi házaknál a fejlesztés előtti (kiinduló) állapothoz képest épületenként legalább 30 százalékos mértékű primerenergia-fogyasztás csökkenést kell elérni, és ezt hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. (Ebbe nem számítható be a megújuló alapú villamosenergia előállításra számított energiamegtakarítás.)
Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a tervezett új, 2007-es határdátum kapcsán emlékeztetett rá, hogy 1991 és 2007 között, még vélhetően több tízezer olyan családi ház épült, amely energetikai szempontból nem korszerű. A 2007-től szigorodott az átadott épületekkel szembeni energiahatékonysági elvárás, azelőtt csak kevesen vagy jellemzően maximum 4-5 centi vastagságban alkalmaztak homlokzati szigetelést, a három rétegű nyílászárókról pedig meg jószerével nem is hallottunk.
Érdemi változás lesz a jelenleg futó programhoz képest, hogy a támogatás összetétele egységesedik, ész nem függ majd az ingatlan járásának és az igénylőknek a jövedelmi helyzetétől. (Most ettől függően lehet 2,5-3,5 millió forint közötti támogatást és kamatmentes hitelt kapni. Az új szabályok szerint minden igénylő maximum 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást és ugyanennyi kamatmentes hitelt vehetne igénybe, egymillió forintos önrésszel, függetlenül attól, hogy hol van az ingatlanja, és mekkora a jövedelme.
A most futó pályázaton még budapesti ingatlanokra is lehet igényelni a támogatást, de az új tervezet szerint már csak Budapesten kívüli családi házak felújítására lehet megkapni a maximum 3+3 milliót.
A felhívástervezetben vannak még további olyan változtatások is, amelyek befolyásolják az igénylést és a felújítás megvalósítását. Fosszilis energiahordozó alapú (vegyes-, szén-, fa-, vagy gáztüzelésű) tüzelőberendezések, illetve használati melegvíz rendszer (HMV) korszerűsítése ebből a programból már nem támogatható, míg a most is igényelhetőnél 2024 végéig ez korlátozásokkal ugyan, de még lehetséges.
Juhász Attila felhívta a figyelmet, hogy az új tervezetben már nincs Kivitelezői (szállítói) Regisztrációs Lista. Szerinte ezzel csökken a kivitelezőkre háruló adminisztrációs teher, kikerül azonban a rendszerből egy fontos szűrő. A Regisztrált Kivitelezői Lista még ha száz százalékos garanciát nem is jelentett a minőségi munkavégzésre, a vállalkozások korábbi eredményes gazdálkodása, valamint az igazolt referenciák mégis iránymutatást adtak a lakosságnak a jó építőipari szakember választásban.
Ezzel egyidejűleg megszűnt a 75 százalékos előleg lehívási lehetőség is. Ez nagy segítség volt az érintettek többségénél, hiszen ez a forrás nélkül sokan nem fognak tudni belevágni a felújításba. Juhász Attila szerint érdemes lenne megtartani a kivitelezői regisztrációt a programban, és az ahhoz kapcsolódó előleg lehívási lehetőséget, hiszen ez korábban sem volt kötelező feltétel, mégis elsősorban az előleg lehívása miatt az elmúlt hónapokban több mint 1000 építőipari vállalkozás tudott regisztrálni az ÉMI weboldalán.