Közeleg az új tanév: lakást bérelni vagy venni éri meg jobban?
Fontos kérdésben kell dönteniük a frissen felvett, költözés előtt álló egyetemisták szüleinek: kiadó lakást keresnek vagy inkább saját ingatlant vesznek, és a bérleti díj helyett inkább törlesztőrészletet fizetik az egyetemi évek alatt? Kiszámoltuk, melyikkel járnak jobban.
Több tízezer gólya kezdi meg szeptemberben a tanulmányait, közülük sokaknak el kell költözniük otthonról a tanévkezdés előtt. Az egyetemi városokban ebben az időszakban hagyományosan felpörög az ingatlanpiac, a kiadó és az eladó lakások iránt egyaránt megnő a kereslet. A kérdés, hogy melyik éri meg jobban: kivenni egy lakást vagy szobát, vagy megvenni egy ingatlant, akár hitelből.
Megnéztük az árakat és a lehetőségeket a fővárosi és a vidéki piacon is. Ha csak egy kiadó szobát keresünk, akkor a vidéki nagyvárosokban havonta 40-50 ezer forinttól indulnak az árak, a fővárosban ugyanazért a minőségért mélyebbre kell nyúlni a zsebünkbe. A kicsit nagyobb alapterületű kiadó szobák ára 100 ezer forint felett is lehet, de ugyanennyiért kiadó garzonlakást is lehet találni a vidéki nagyvárosokban. Ezekre az árakra általában még rájön a közös költség és a rezsi, utóbbit pedig jelentősen befolyásolja az ingatlan állapota, energetikai besorolása. Összességében tehát az albérlet havonta körülbelül 80-130 ezer forintot visz el, ha pedig az igényeink nagyobbak, mint egy kiadó szoba vagy egy minigarzon, akkor az ár innen már csak felfelé megy.
Ezt a díjat évente legalább 10 hónapon keresztül fizetni kell, ha a nyári hónapokkal nem számolunk, emellett azzal is érdemes kalkulálni, hogy a bérleti díj emelkedhet, akár évente is. Az általánosan elkért egy-két havi kauciót is hozzáadva az első évben akár 1-1,5 millió forint is elmehet csak a lakhatásra.
Egyre fontosabb kérdés a biztonság: legyünk résen az albérletkeresésnél!
Aki kiadó lakást keres, annak érdemes résen lenni, mert egyre gyakrabban fordul elő az “albérletes csalás”. A csaló meghirdet egy kiadó lakást valamelyik közösségi vagy albérletes oldalon, majd ezt az ingatlant több személy részére is „bérbe adja”, begyűjti a kauciót, albérleti díjat, majd elérhetetlenné válik. A “bérlő” pedig ingatlan és a pénze nélkül marad.
Az augusztusi albérletkeresés a csalóknak is több lehetőséget teremt, hiszen az idő szorítása és a tapasztalatlanság is a kezükre játszik. Az alábbi tanácsok megfogadásával elkerülhetjük a fentihez hasonló kellemetlen szituációkat:
- Ne dőljünk be a “túl vonzó” hirdetéseknek!
- Mindig nézzük meg személyesen az ingatlant!
- Ellenőrizzük le a kiadó/tulajdonos személyét!
- Ha sürgetnek, kezdjünk gyanakodni!
- Ne kössünk szerződést online, csak személyesen!
A lakásvásárlás is drága, de hosszabb távon jobban megéri
A bérlés mellett a másik lehetőség, hogy megveszünk egy lakást, és abban él az egyetemista gyerekünk a következő években, esetleg még meg is osztja másokkal. Ehhez elengedhetetlen valamennyi kezdőtőke, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy már a vidéki egyetemi nagyvárosokban sem ritka, hogy a jó állapotban lévő garzonok négyzetméterára egymillió forint körül alakul. Vagyis egy 25 négyzetméteres, egyszobás lakásért 25 millió forintot is elkérhetnek, amelynek a lakáshitelből történő megvásárlásához szükség van legalább 20 százalék önerőre, vagyis 5 millió forintra.
Ha a fennmaradó 20 millió forintot banki kölcsönből szeretnénk fedezni, akkor 20 éves futamidővel számolva a Bank360.hu lakáshitel kalkulátorában jelentősek a különbségek a pénzintézetek ajánlatai között: találunk ajánlatot 146 és 162 ezer forintos havi törlesztővel is. A Gránit Bank ajánlatában 146 370 forint a törlesztőrészlet, a teljes visszafizetendő összeg pedig 35 148 800 forint.
Ez az összeg valamivel magasabb, mint amit egy hasonló albérletért kellene fizetni havonta, hosszú távon azonban jövedelmezőbb, mint az albérleti díj fizetése. A lakás egyrészt az egyetemi évek után is hasznosítható, saját lakásként, de ki is lehet adni, ha a diáknak már nincs rá szüksége. A kiadásból szerzett jövedelem fedezi a törlesztőrészlet jelentős részét, illetve, ha később már nincs szükségünk az ingatlanra, akkor el is lehet adni. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve valószínűleg ezzel is nyernénk, hiszen az egyetemi városokban mindig keresettek lesznek a kis alapterületű, olcsó fenntartású garzonok.
Ha belefér egy nagyobb, két-három szobás ingatlan megvétele is – ami arányaiban egyébként nem feltétlenül jelent sokkal nagyobb kiadást, mint egy garzonlakás esetében-, akkor a vásárlás után akár rögtön profitálhatunk is, ha a plusz szobát vagy szobákat kiadjuk. Szegeden egy 55-60 négyzetméteres lakás 35 millió forint körüli áron már elérhető, ehhez legalább 7 millió forint önerő szükséges. Ha a fennmaradó 28 millió forintot lakáshitelből fizetnénk ki, akkor 205 ezer forinttól indulnak a havi törlesztőrészletek.