Így vehetsz második lakást CSOK Plusszal vagy CSOK-kal

Az állami támogatásokat nemcsak azok vehetik igénybe, akiknek még nincs saját lakásuk, hanem azok is, akik a meglévő ingatlanjuk helyett szeretnének nagyobbat, ami akkor is felmerülhet, ha korábban már éltek a kedvezményekkel. Megnéztük, milyen lehetőségek vannak ilyenkor, hogyan lehet a CSOK Pluszt felvenni erre a célra. 

Január óta lehet igényelni a CSOK Pluszt, amely a közel fél éve kivezetett, utólagosan “városi” CSOK-ra keresztelt támogatást váltotta fel, néhány területen hasonló, más tekintetben eltérő feltételekkel. Más-más szabályok vonatkoznak például az első ingatlanjukat vásárlókra és azokra, akiknek az igényléskor már a tulajdonukban van egy másik lakás. Emellett az sem mindegy, hogy korábban vett-e már igénybe a pár valamelyik állami támogatást otthonteremtési célra.

Mire kell figyelni, ha már van ingatlanom és úgy venném fel a CSOK Pluszt?

Azoknak az igénylőknek, akiknek már van a tulajdonukban ingatlan, és a CSOK Pluszt a következő ingatlan megvásárlásához szeretnék igénybe venni, több feltételre is érdemes odafigyelniük. Az első és legfontosabb, hogy a CSOK Plusz igényléshez minden esetben gyermeket vállalni, akkor is, ha már van. Például ha a párnak – akiknek mindenképp házasnak kell lenni – már van gyermeke, akkor még legalább egy további gyermeket kell vállalni az igényléshez. Ha meglévővel együtt összesen kettő gyermeket vállalnak, a felvehető hitelösszeg maximum 30, három gyermek esetén pedig legfeljebb 50 millió forint. 

Akik először vásárolnak ingatlant Magyarországon, és ehhez a CSOK Pluszt is igénybe veszik azok legfeljebb 80 millió forintos vételárral számolhatnak, építés esetén pedig ekkora bekerülési költséggel. Emellett, ha megfelelnek a feltételeknek, vagyis 41 év alattiak és még nem volt legalább 50 százalékot meghaladó lakástulajdonuk, akkor elég lehet 10 százalék önerő is a hitelfelvételhez. 

Ha már van ingatlanuk, de újabb gyereket vállalva akarják felvenni a CSOK Pluszt, akkor az ingatlan vételára nem haladhatja meg a 150 millió forintot. Emellett arra is fontos odafigyelni, hogy a CSOK Plusszal vásárolt vagy épített ingatlannak drágábbnak kell lennie, mint a meglévőnek. Ha már korábban eladták, akkor a CSOK Plusz igénylését megelőző két éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakás eladási árából az igénylők tulajdoni hányadára esett rész összege nem lehet nagyobb, mint az új ingatlan vételára. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a CSOK-os lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.

Mire kell figyelni, ha a meglévő ingatlant CSOK-kal vettük?

Aki a meglévő ingatlanját a régi CSOK segítségével vette, annak valószínűleg még élő támogatási szerződése van, ami azt jelenti, hogy újabb lakás vásárlása esetén több előírásnak is meg kell felelnie. Az egyik, hogy a korábbi CSOK szerződésben vállalt gyermekek közül már mindnek meg kellett születni, vagy ha ez nem történt meg, akkor a meg nem született gyermekek után vissza kell fizetni a korábban felvett támogatást. 

Ha az előző CSOK-nál a támogatás mellé kamattámogatott kölcsönt is vett fel a pár, és a kölcsönjogviszonya még fennáll, akkor a korábban felvett hitelnek vissza kell fizetni a kamattámogatását és meg kell szüntetni a kamattámogatást. Ameddig ez nem történik meg, addig nem lehet felvenni a CSOK Pluszt. 

A visszafizetés körülményei sem mellékesek: a CSOK Plusz kölcsönt nem veheti ugyanis igénybe az, akit a kölcsön igénylését megelőző három évben valamely hatóság a vissza nem térítendő támogatás vagy a felvett kamattámogatás visszafizetésére kötelezett.

CSOK-ot CSOK-ra cserélni nem egyszerű, de lehetséges

Amennyiben még élő CSOK szerződése van az igénylőnek, akkor az ingatlanra elidegenítési jogot is bejegyeztek. Ez alól bizonyos helyzetekben “ki lehet bújni”, és a meglévő támogatást át lehet vinni egy következő ingatlanra, feltéve, hogy az nagyobb és drágább, mint a meglévő. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a területileg illetékes kormányhivatalnál jelzi az ingatlan eladását, illetve a bejelentést követő 60 napon belül kérelmet kell benyújtani, ami után a hivatal ingatlanvásárlásnál legfeljebb egy, építkezésnél legfeljebb három évre felfüggeszti a visszafizetési kötelezettséget. 

Egy kincstári letéti számlára be kell fizetni a korábban igénybe vett CSOK összegét, vagy ha már CSOK Plusz szerződésünk volt, akkor a kamattámogatás és a gyermekvállalási támogatás összegét, emellett a kölcsön teljes fennálló összegét is végtörleszteni kell. Az eladott lakásból származó bevételt az új lakáscélra kell fordítani.  

Ezután az újabb lakás megszerzését kell igazolni a felfüggesztés időtartamának lejártáig. Lakásvásárlás esetén adásvételi szerződésre, építkezés esetén használatbavételi engedélyre van szükség ahhoz, hogy igazoljuk, továbbra is jogosultak vagyunk a támogatásra. Ha a bejelentéstől számolva 60 napon belül sikerül megkötni az új szerződést, akkor ideiglenesen sem kell visszafizetni az igénybe vett támogatást. 

Miben más a CSOK Plusz, mint a CSOK volt?

A legnagyobb különbség, hogy a CSOK Plusznál nincs vissza nem térítendő támogatás közvetlenül a szerződéskötés után, csak kamattámogatott kölcsönt lehet felvenni, abból viszont többet, mint korábban. Egy gyermek után 15, két gyermek után 30, három gyermek után 50 millió forint a maximum hitelösszeg. Emellett a törlesztés menete is módosult, a CSOK Pluszt ugyanis egy évre fel lehet függeszteni az első gyermek után, illetve a törlesztés első évében csak kamatot kell fizetni, a tőketartozást nem. A szerződéskötéstől számítva a második és minden további gyermek után 10-10 millió forinttal csökkenthető a fennálló tőketartozás a CSOK Plusz esetében.