Itt vannak az új lakásfelújítási támogatások, hétmillióból újulhatnak meg a Kádár-kockák

Hétmillió forintos felújítást támogat az állam az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére. Egymillió forintos önrészre lesz szükség, amihez kamatmentes hitelt és vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak a lakók. A szegényebb térségek lakói több támogatást kapnak. 

A kormányzat kiemelt célja, hogy tiszta és megfizethető energiát biztosítson a fogyasztók számára, a háború azt is megmutatta, hogy az energia szuverenitásunkat biztosítsuk. Ezzel a saját termelést is fokozni kell, de a felhasználás csökkentése is segít ebben. A napelemekkel már három paksi erőműnek megfelelő energiamennyiséget tud az ország termelni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

A válság előtt 10 milliárd köbméter volt az ország gázfogyasztása, ez 8,1 milliárd köbméterre csökkent azóta. Ennek egyik oka a sokkal tudatosabb energiafelhasználás, a támogatási programok, de az enyhe tél is szerepet játszott benne. Egy új, 108 milliárd forintos keretű otthonfelújítási program indul most az 1990 előtt épült, vezetékes földgázhálózathoz kapcsolt családi házak számára. Fontos, hogy ezekben életvitelszerűen lakjanak a lakók.

30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni

A támogatást hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, a melegvíz-rendszer és a fűtési rendszer korszerűsítésére, például modernebb gázkazánokra lehet felhasználni. 7 millió forintos beruházási keretre van szükség, ehhez 1 millió forintos önrész kell, a maradék 6 millió forint részben állami támogatás, részben kedvezményes, kamatmentes hitel lesz. A beruházással legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, ezt energetikai tanúsítványokkal igazolhatják a lakások tulajdonosi. Ez a program várhatóan jelentősen csökkenti majd az energiafelhasználást, a lakók könnyebben bekerülhetnek a rezsicsökkentés sávhatára alá.

A támogatás részleteit június elején tervezik bejelenteni. Több más program is indul, például egy középületek korszerűsítéséval kapcsolatos terven is dolgoznak. A zöldenergia elterjesztésében, a zöld átállással kapcsolatban is terveznek programokat.

Pixabay

A szegények jobban járhatnak az új lakásfelújítási támogatással

A programot uniós forrásból tervezik megvalósítani – mondta Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. A hétmillió forintos beruházási érték várhatóan elég lesz a 30 százalékos energetikai felújításhoz a szakember szerint. A vissza nem térítendő támogatás összege 2,5-3,5 millió forint között mozog majd.

Azokban a járásokban, ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százaléka 3,5 millió forint lesz a hitel, és 2,5 millió forint a támogatás, ahol 75 és 110 százalék közé esik, ott 3 millió forint lesz a hitel és 3 millió a támogatás, ahol az átlagjövedelem az országos átlag 75 százaléka alá esik (ez 63 járás), ott a maximális 3,5 millió forint adható. Azok a családok, ahol az átlagos jövedelem eléri az országos átlag 130 százalékát – függetlenül attól, melyik járásban tartoznak, csak 2,5 millió forint támogatást kaphatnak. A kamatmentes hitel futamideje 8 év lesz. A hitelt a kereskedelmi bankok MFB Pontjain lehet igényelni.

A program célja a magyar ipar támogatása is, szeretnék, ha magyarországon gyártott eszközöket építenének be az ingatlanokba. A várakozás az, hogy legalább 127 milliárd forintnyi eszközt építenek majd be a program során a régi családi házakba. A 7 millió forint a maximális összeg, ennél kevesebbet is lehet költeni, közel 20 ezer családi ház felújítását várják ettől a programtól.

Mit tudunk még az új otthonfelújítási támogatásról?

Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány tavaly ősszel nyújtotta be a programját az Európai Uniónak az energiahatékonysági támogatás programról, amelynek részleteiről itt írtunk. A most bejelentett új lakásfelújítási program lényegében ezen a terven alapszik.

A magyar kormány Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezetében szereplő, a lakóépületek energiahatékonyságának javításáról szóló elképzelés feltételei megegyeznek a most ismertetett programmal. Abban ugyan 224 milliárd forint keretösszeg szerepel, de a különbség abból adódik, hogy lesznek még további programok, és a fennmaradó összeget feltehetően ezekhez használják majd fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új lakásfelújítási programot uniós forrásból finanszírozza a kormány, szemben az előzővel, amit hazai költségvetési pénzből állt.

Az első és a mostani lakásfelújítási támogatás között több lényeges különbség is van.

• A korábbi lakásfelújítási támogatást csak gyermeket nevelők vehették igénybe, a mostaninál viszont nem lesz ilyen megkötés.

• Az első lakásfelújítási támogatást bármilyen lakóingatlanhoz (tehát lakásokhoz is) fel lehetett venni, a mostanit viszont csak vezetékes gázhálózatba kötött családi házakhoz.

• A korábbi támogatást sokféle felújításra lehetett használni, a mostanit azonban csak meghatározott energetikai korszerűsítésekre.

• Az első lakásfelújítási támogatásnál a programnak nem volt keretösszege, a mostaninál viszont maximum 108 milliárdot osztanak szét osztanak szét, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb igénylőnek lesz elég ez a pénz, mint amennyien az első programra jelentkeztek, amiben ennek az összegnek a sokszorosát használták fel. A mostani programban megcélzott 20 ezer ház felújítása töredéke a korábbi programban korszerűsítetteknek, illetve annak is, ahány ilyen ház van Magyarországon.

Juhász Attila az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke arra hívta fel a figyelmet a bejelentést kommentálva, hogy jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt (3,6 millió lakás), tehát az új támogatási forma merítési alapja meglehetősen széles. Szerinte egy átlagos családi ház külső homlokzati szigetelésével, födémszigetelésével, valamint a homlokzati nyílászárók cseréjével 50 százalékos energiahatékonysági megtakarítás is könnyedén elérhető. Az 1990 előtt épült ilyen házakból durván 900 ezer úgynevezett Kádár-kocka, vagyis a rendszerváltás előtti korszak egyentervei alapján épült jellemzően 80 négyzetméter alapterületű családi ház. – A korszerűt megközelítő, vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot, a családi házak fele alacsony energiahatékonyságú, tehát bőven vannak olyan lakások, ahol könnyűszerrel elérhető a megkívánt 30 százalékos energiahatékonyság-javulás – állítja Juhász Attila.