Nagyon megcsappant a lakásépítési kedv Magyarországon

Nyolc éve nem volt ilyen alacsony a lakásépítési kedv Magyarországon, mint 2023-ban. A KSH adatai szerint tavaly 21,5 ezer lakás építését kezdeményezték, ami 39 százalékkal kevesebb az előző évinél.  Az átadott új lakások száma öt éve a legkevesebb: 18,6 ezer ingatlant vettek tavaly használatba.

Tavaly az utolsó negyedévben kissé szépített a lakásépítések és engedélyeztetések statisztikája a megelőző negyedévekhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adataiból. Az utolsó negyedévben 6607 lakást adtak át, ami a legjobb negyedéves adat volt (a megelező negyedévekben ennél 700-2600 ingatlannal kevesebb készült el). Tavaly összesen 18 647 új lakás épült, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utoljára 2018-ban épült ennél kevesebb lakás, akkor mintegy 17,7 ezer.

A fővárosban az átlagnál jobb a helyzet. Budapesten ugyanis nem éri el a 4 százalékot a visszaesés, itt 6359 lakást vettek használatba. A vármegyeszékhelyeken ugyanakkor bezuhantak a lakásépítések (29 százalék az éves mínusz). A többi városban enyhébb volt a visszaesés, 2 százalékos, míg a községekben 8,5 százalékos.

Csak Pest vármegyében nőtt a lakásszám

Csak Pest régióban épült több lakás az előző évhez képest (7 százalékkal, 4077 ingatlan), a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A visszaesés mértéke a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben) volt a legmagasabb, 45 százalékos (itt 1065 lakást adtak át).

Pesten kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (1744 darab, a csökkenés 6 százalékos).

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 7 százaléka lakóparkban található.

A fővárosban is visszaesett az építési kedv

A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39 százalékkal kevesebbet, mint 2022-ben. (Az első háromnegyed évben a használatba vett lakások száma még 21 százalékos, az engedélyeztetések pedig 43 százalékos elmaradásban voltak az előző év azonos időszakához képest.)

Az építési kedv leginkább a községekben (–43 százalék) és a fővárosban (–41 százalék) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.

Az építendő lakások száma a stagnálást mutató Dél-Alföldet kivéve mindegyik régióban csökkent az előző évihez képest. Vármegyei szinten is általános volt a visszaesés, csak Bács-Kiskunban történt számottevő növekedés (11 százalékos), Hajdú-Biharban pedig stagnálás – közölte a KSH.

Nem minden lakás lakóépület

A kiadott új építési engedélyek alapján a 2022-höz képest 37 százalékkal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80 százalékát teszi ki. (Egylakásos lakóépület az önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkező ingatlan, köztük a családi ház, ikerház és sorház.)