Megéri jövőre CSOK-ról CSOK Pluszra váltani?

A CSOK Plusz részletszabályai szerint azok is igénybe vehetik az új támogatási formát, akik korábban már vettek fel CSOK-ot vagy falusi CSOK-ot, illetve a hozzá tartozó támogatott kölcsönt. Utóbbihoz előbb le kell zárni a korábbi támogatási szerződést, de még ezen az áron megérheti felvenni a CSOK Pluszt.  

Véglegessé váltak a 2024. január 1-től igényelhető CSOK Plusz támogatás szabályai, így az is, hogy azok is jelentkezhetnek a jócskán megemelt kedvezményes kölcsönért, akik már felvették a CSOK-ot. Ez elvileg több százezer gyerekes család számára nyújt lehetőséget az ingatlanvásárlásra, de közülük nem mindenki tudja majd igénybe venni az új támogatási formát. Számukra minden attól függ, hogy eddig hol tartanak a gyermekvállalás teljesítésében, és mit tudnak még vállalni a korábbiakhoz képest. 

Azoknak a CSOK-osoknak, akiknél még nem született meg az összes vállalt gyerek, illetve továbbiakat tudnak vállalni, mindenképpen érdemes végigszámolniuk a lehetőségeket, mert akár már egy, 2023 után megszületendő gyerekkel is hozzáférhetnek az 50 milliós kedvezményes hitelhez, miközben a jelenlegi CSOK legfeljebb 15 millió forint kölcsönt ad.  

A korábbi CSOK-osok az alapján részesülhetnek a CSOK Pluszból, hogy a támogatás mely formáját vették igénybe.

• Aki a CSOK vissza nem térítendő támogatását vette fel, a kamattámogatott hitelt viszont nem, az akkor veheti igénybe a CSOK Plusz hitelt, ha
  • már teljesült a gyermekvállalás (a CSOK Pluszhoz ebben az esetben is vállalni kell további gyermeket),
  • ha még nem teljesült a gyermekvállalás, de visszafizeti a felvett támogatási összeget.
• Aki igénybe vette a kamattámogatott kölcsönt is: ha az ő kölcsönjogviszonya még fennáll, akkor a CSOK Pluszt csak akkor veheti igénybe, ha visszafizeti a már igénybe vett kamattámogatást.

Az első esetben viszonylag egyszerű kiszámolni, hogy mennyit kell visszafizetni, illetve, hogy vissza kell-e egyáltalán, hiszen a támogatási összegek adottak. 

• Aki egy gyermeket vállalt, de az még nem született meg, annak 600 000 forintot.
• Aki két gyermeket vállalt, de még nem születtek meg, annak 1,43 vagy 2,6 millió forintot, attól függően, hogy használt vagy új lakásra vették-e fel,
  • ha a két gyermekből egy született meg, akkor a felvett összeg és a 600 000 forint különbözetét kell visszafizetni,

• Aki három gyermeket vállalt, de még nem születtek meg, annak 2,2 vagy 10 millió forintot, attól függően, hogy használt vagy új lakásra vették-e fel,
  • ha a három gyermekből egy született meg, akkor a felvett összeg és a 600 000 forint különbözetét kell visszafizetni,
  • ha a három gyermekből kettő született meg, akkor a felvett összeg és az 1,43 vagy 2,6 millió forint különbözetét kell visszafizetni.

Csak az igényelhet CSOK Pluszt, aki vállal gyermeket

A CSOK-ról CSOK Pluszra váltás csak abban az esetben lehetséges, ha a már meglévő gyermekek számától függetlenül további gyermeket vállal a pár és megfelel a CSOK Plusz igénylési feltételeinek. Ez alól csak abban az esetben lehet kivételt tenni, ha 2024. január 1. és március 31. között adják be az igénylést, ebben az esetben ugyanis a január 1. után, de még az igénylés benyújtása előtt született gyermek is vállaltnak fog számítani a CSOK Plusznál.

Azok, akik már vettek vagy építettek CSOK segítségével ingatlant, de nem terveznek további gyermeket a meglévőkön felül, semmilyen formában nem vehetik igénybe a CSOK Pluszt, még akkor sem, ha nagyobb ingatlanba szeretnének költözni.

Annak viszont, aki további gyermeket vállal, valószínűleg a korábbinál nagyobb ingatlan után kell majd néznie, ugyanis a CSOK Plusznál is él a hagyományos CSOK-nál már ismert szabály, miszerint minél több gyermeket vállal egy pár, annál nagyobb ingatlanba kell költözniük. 

Mire számíthat az, akinek a kamattámogatást kellene visszafizetni?

Az új jogszabály szerint ahhoz, hogy a CSOK Pluszt felvehesse valaki, aki jelenleg CSOK hitelt törleszt, vissza kell fizetni az igénybe vett kamattámogatást és le kell zárni a támogatási szerződést. Azt, hogy ez az összeg pontosan mekkora, a felvett hitelösszeg, a futamidő, illetve a szerződésben szereplő ügyleti kamat határozza meg. Utóbbit a rendeletben meghatározott referenciamutató alapján kalkulálják a bankok. 

A CSOK támogatás mellé felvehető kamattámogatott, 3 százalékos hitel 2019. júliustól vált szélesebb körben elérhetővé, amikortól már használt lakásra, illetve a falusi CSOK kiegészítéseként is igényelni lehetett. Két gyermek után legfeljebb 10, három gyermek után 15 millió forintot lehetett felvenni. 20 éves futamidővel számolva, a maximum felvehető, 15 millió forintos hitelösszeg után az első, 5 éves kamatperiódusban minden támogatott valamivel több mint 2 millió forint kamatköltséget fizet ki. A kérdés, hogy ezen felül mekkora a kamattámogatás összege, azt ezt meghatározó referenciamutató ugyanis jelentősen megemelkedett az elmúlt két évben. 

júliusban a referenciakamat 2 százalék körül volt és éppen csökkenő tendencia volt rá jellemző. Ennek a 130 százaléka a kamattámogatás mértéke, amit az állam fizet ki. Ezt és a 3 százalékos fix kamatot összeadva jön ki az ügyleti kamat, ami 2019. júliusban 5,7 százalék volt. Ez alapján az első 5 évben körülbelül 50-50 százalékban oszlik meg a kamatköltség az igénylő és az állam között, 2-2 millió forinttal. Vagyis aki 2019 nyarán vette fel a CSOK hitelt, és jövő év elején venné fel a CSOK Pluszt, annak – mivel az öt év még nem telt le egészen – közel kétmillió forintot kellene visszafizetnie ahhoz, hogy le tudja zárni a támogatási szerződést.

Aki három évvel később, 2022 nyarán vette fel a CSOK-hoz tartozó lakáskölcsönt, annak már 7 százalékhoz közeli referenciakamattal és 12 százalékos bruttó ügyleti kamattal kell számolnia. Öt éves kamatperiódussal számolva az összes kamatköltség közel 8,7 millió forintra jön ki, amelyből az állami támogatás összege majdnem eléri a 6,7 millió forintot. Ennyit kellene visszafizetni 5 év törlesztés után, 2024 elején történő igénylésnél azonban elképzelhető, hogy másfél év CSOK törlesztés után szeretne az igénylő a CSOK Pluszra váltani. Ebben az esetben számolhatunk 18 hónappal, így az összes kamatköltség 2,7 millió forint körül alakul. Ebből az állami támogatás valamivel több, mint 2 millió forint, vagyis ennyit kellene visszafizetni a korábbi támogatási szerződés lezárásához. 

Látható, hogy mennyit számít a referenciakamatok alakulása a támogatásoknál: egy közel 5 éves, alacsonyabb referenciakamat idején megkötött szerződésnél ugyanannyi támogatást kellene visszafizetni, mint annak, aki még csak másfél éve vette fel a kölcsönt, de magasabb referenciakamat mellett. 

Megéri váltani CSOK-ról CSOK Pluszra?

A kérdés összetettebb, mint amilyennek elsőre látszik. Egyfelől jó üzletnek tűnik, hogy a korábbi támogatás visszafizetése után ugyanakkora, 3 százalékos kamatköltséggel lehet jelentősen magasabb, akár 50 millió forintos hitelösszeghez hozzájutni, szemben a jelenlegi CSOK maximum 15 milliós kölcsönével. Másrészt azonban az előző hitelszerződés nincs letudva a támogatás visszafizetésével, hiszen a tőketartozás megmarad, amire a támogatás hiányában magasabb kamatot kell fizetni. 

Új lakáscél megvalósításával és a CSOK-os ingatlan eladásával hamar megoldható a végtörlesztés, a korábban felvett vissza nem térítendő támogatást azonban át kell vinni az újabb, CSOK Plusz segítségével megvásárolt vagy felépített ingatlanra. Ez utóbbit akkor is meg kell tenni, ha nem adja el az igénylő az előző ingatlant, ebben az esetben viszont a felvett CSOK Plusz mellett az előző kölcsönt is törleszteni kell, a korábbinál magasabb kamat mellett. Így a két kölcsön törlesztőrészletei összeadva akár több százezer forintot is kitehetnek, amelynek a vállalásához az átlagosnál jóval magasabb nettó jövedelem igazolására van szükség. 

Egy 25 évre felvett, 50 millió forintos CSOK Plusz hitelnél az első évben, amikor még csak a kamatot kell fizetni, a törlesztőrészlet 125 ezer forint, a második évtől azonban közel 244 ezerre emelkedik. A fennmaradó kölcsön törlesztőrészletét, amennyiben nem történik végtörlesztés, a bank határozza meg a fennálló tőketartozás és az aktuális referenciakamat alapján.