Az MNB lakásárindexe kilenc év után először fordult negatívba, a lakásárak 2023 második negyedévében éves szinten 0,8 százalékkal mérséklődtek. Ugyanakkor a harmadik negyedévben kismértékben újra emelkedés volt tapasztalható, a lakbérindexnél pedig kétszámjegyű növekedést tapasztalt a jegybank. A tranzakciók száma továbbra is alacsony, a reálbérek csökkenése alacsonyan tartja a fogyasztók bizalmát, így a keresletet is. A jegybank sokat vár a jövőre induló CSOK Plusztól, januártól jöhet a 10 százalékos önerő az első lakásvásárlóknak.
Kilenc év után először fordult elő, hogy a lakásárak éves szinten csökkenjenek. 2023 második negyedévében az országos átlag 0,8 százalékkal mérséklődött – közölte a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentését ismertető online sajtótájékoztatóján. A csökkenés elsősorban a kisebb településekre, főként a családi házakra jellemző visszaesésnek volt köszönhető, mely a 8 százalékot is meghaladta. Budapesten és a vidéki városokban átlagosan rendre 4,9 és 1,1 százalékkal nőttek a lakásárak egy év alatt.
Nominális és reál MNB-lakásárindexek településtípus szerint (2010=100%) (Forrás: MNB)
A harmadik negyedévben az MNB már enyhe növekedést tapasztal, bár azt kiemelték, hogy a piac egyetlen biztató eleme a stabilan erős foglalkoztatottság és az alacsony munkanélküliségi ráta. A magas infláció okozta reálbércsökkenés miatt ugyanis a fogyasztói bizalom még mindig alacsony, ez pedig a keresletre is jelentős negatív hatást gyakorol. 2024-től a jegybank növekvő pályát lát a lakáspiac előtt, amit a reálbérek várható növekedése, a mostaninál kedvezőbb hitelfeltételek – részben a kamatplafonnak köszönhetően – és az új családtámogatási elemek, többek között a CSOK Plusz is előre vetítenek.
A városi lakások árváltozása 2022. II. és 2023. II. negyedév között (Forrás: MNB)
Éves összevetésben a megvalósult lakásvásárlások tranzakciók száma 2023 harmadik negyedévében 11 százalékkal csökkent, azonban az előző negyedévhez képest már 10 százalékos növekedés volt megfigyelhető, ami a kínálati árak csökkenésével és a piaci alku szerepének a növekedésével magyarázható. Csökkent a befektetési céllal vásárlók aránya is, a harmadik negyedév során Budapesten a vásárlók 36 százaléka, vidéken pedig 23 százaléka került ki a befektetők közül, szemben az első negyedévi 42 és 32 százalékos arányokkal.
A kiadó albérletek kínálata éves összevetésben stagnált, a díjak azonban 13 százalékos éves ütemben emelkedtek. Az európai piacra általában jellemző, hogy a drágább bérleti piacokon romlott az elérhetőség az utóbbi időben. Budapesten például egy tipikus 3 szobás, illetve 1 szobás lakás bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 80,4 és 48,4 százalékát tette ki 2023 harmadik negyedévében.
Az új lakáshitel szerződések volumene 2023 harmadik negyedévében 41 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, mégis vannak pozitív jelek. A bankok egyre élénkülő keresletet tapasztalnak a lakáshitelek iránt, 2024-ben pedig további bővülésére számítanak, köszönhetően a kedvezőbb hitelajánlatoknak. Budapesten a kétgyermekes háztartások számára 2023 folyamán javult, vidéken viszont kedvezőbb szintről ugyan, de romlott az új lakások hitelből történő megvásárlásának elérhetősége. A gyermeket nem vállaló háztartások számára az új lakások elérhetősége alacsony szinten tartózkodott a fővárosban és vidéken is – áll a jelentésben.
Az új lakáshitelek átlagos szerződéses összege és futamideje (Forrás: MNB)
A zöld hitel (az MNB Zöld Otthon Programja) és a lakásfelújítási támogatás kivezetésével jelentősen csökkent a támogatott kölcsönök aránya, a tavalyi 50 százalékról idén szeptemberre 22 százalékra. A harmadik negyedév során kihelyezett lakáshitelek 37 százalékát a CSOK-támogatás mellé vették fel, a kamattámogatott városi CSOK-hitelek részaránya pedig a 2023. első negyedévi lakáshitel-kibocsátásban 19 százalékot tett ki. A CSOK-ot leginkább a fővárosi agglomerációs településeken és a vidéki településeken tudják kihasználni a családok, a fővárosban kevésbé.
A lakáshitelek kibocsátása hitelcél szerint és a hitelből történő lakásvásárlás aránya
A városi CSOK kivezetését és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítését 2024-től valamelyest ellensúlyozhatja a CSOK Plusz a jegybank várakozásai szerint, de összességében nem várnak kereslet növekedést az intézkedésektől. Azt hozzátették azonban, hogy a CSOK Plusz és a falusi CSOK bővülése miatt lehet egy olyan vásárlói réteg, amely inkább kivár, illetve olyan vevők is lehetnek, akik a megszűnő városi CSOK és a babaváró hitel szigorítása miatt előrehozott keresletet okozhatnak.
Az építőipari vállalatok 2023 augusztus végi szerződésállományának volumene 24 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, amiben az elégtelen kereslet is szerepet játszott. A 2023 első három negyedévében használatbavételi engedélyt kapott lakások száma éves összevetésben ötödével csökkent, a fővárosi újlakásátadások száma pedig ugyanezen időtávon 29 százalékkal esett vissza.
Budapesten továbbra is alacsony számban adtak el újlakásokat a harmadik negyedévben, az előző év azonos negyedévi eladásokhoz képest 41 százalékkal kevesebbet. A fővárosi újlakás-fejlesztéseken belül bővült azon építési engedélyt szerzett projektek lakásszáma, ahol a kivitelezés és értékesítés még nem kezdődött el, ami növekedési tartalékot jelenthet a kereslet élénkülése esetén.