A nagy sikerű, de 2022 végén lezárult lakásfelújítási támogatáshoz hasonló programot tervez a kormány. A lakóépületek energiafogyasztásának 30 százalékos csökkenését célul tűző új otthonfelújítási programban vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt lehet majd igényelni. Egy lakásra átlagosan összesen mintegy 11 millió forint támogatás juthat. Ehhez a forrás az EU-tól érkezhet, aminek a bizonytalansága viszont a program indulását is kérdésessé teszi.
A kormány döntése szerint 2024-től a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) már csak 2630 kistelepülésen lesz elérhető ház vásárlásához, felújításához, bővítéséhez vagy építéséhez. Ezzel az igénylés lehetősége nagyon leszűkül, de aki ezeken a településeken tud és akar CSOK-ot igényelni, annak viszont használt lakás esetén jelentősen megnő a támogatási összeg maximuma.
A városokra és a kedvezményezett falvak listáján nem szereplő településekre – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter júniusi bejelentése szerint – új támogatási rendszert dolgoz ki a kormány, ám erről egyelőre nem tudni semmit.
Az azonban kiderült a közelmúltban – a magyar kormány Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezetének társadalmi vitára bocsátott tervezetéből -, hogy a lakóépületek energiahatékonyságának javítására új támogatási program indulhat, 224 milliárd forint keretösszeggel. A támogatást lakóépületek energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz igényelhetik pályázaton magánszemélyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak) vagy lakásszövetkezetek. A cél az, hogy a beruházással 30 százalékkal csökkenjen a lakóépület energiafogyasztása.
A tervezett új támogatásnak legfeljebb a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig kedvezményes hitel lehet. Csak együtt igényelhető a támogatás és a kedvezményes hitel, külön-külön nem. A támogatás és a hitel együtt fedezheti a teljes nettó beruházási költséget.
A 2022 végén lezárult nagy sikerű állami lakásfelújítási támogatáshoz hasonló konstrukció célja a lakossági energiafelhasználás, elsősorban a földgáz felhasználásának csökkentése. (Magyarországon a korszerűtlen házak zabálják a gázt: az átlagos háztartási gázfogyasztás 120 százalékánál többet fogyasztó háztartások 80 százaléka 1990 előtt épült ingatlanban él.)
A programban nem támogatható fosszilis energiahordozót (földgáz, szén) felhasználó berendezés beszerzése, cseréje. Továbbá a megújuló energia alapú villamosenergia-termelés sem lesz támogatható ennek a pályázatnak a keretében.
A tervezet szerint főtevékenységként támogatható lesz:
– az épületek hőtechnikai adottságainak javítása (mint például a hőszigetelés és nyílászáró csere);
– épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése;
– épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése;
– megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése.
A lakóépület éves energiafelhasználásának 30 százalékos csökkenését a hiteles energetikai tanúsítvány fogja igazolni. A pályázónak a beruházás előtt, majd azt követően is energiatanúsítványt kell készíttetni kijelölt szakemberrel.
Kötelező lesz igénybe venni a pályázat előkészítése és megvalósítása során „az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer” (EKR) szerinti kötelezett szervezetek (energiaszolgáltató vagy energiakereskedő) vagy valamely nem kormányzati szervezet épületenergetikai tanácsadási szolgáltatásait is – derül ki a tervezetből.
A kormány úgy számol, hogy a beruházások eredményeként mintegy 20 ezer lakás felújítása valósulhat meg. A 224 milliárd forintos keretösszeggel számolva, lakásonként átlagosan 11 millió forint dotáció juthat a közvetlen támogatással és a kamattámogatással együtt. A cél az, hogy a fejlesztések által elért primer energiafelhasználás évi 171 Gwh mennyiséggel csökkenjen.
A program finanszírozásához az illetékes nemzeti hatóság 2023 utolsó negyedévében kötne szerződést az állami Magyar Fejlesztési Bankkal. A kedvezményezettek projektjeinek 95 százalékára – az ütemezés szerint – 2026 második negyedévére kötik meg a kölcsönszerződéseket, és addigra a projektek 30 százalékára a folyósítás is megtörténik.
A konstrukció hasonló lesz a 2021-2022-ben a gyermeket nevelők számára igényelhető otthonfelújítási támogatáshoz, azzal a különbséggel, hogy az új lakásfelújítási támogatáshoz kötelező lesz a kedvezményes hitel felvétele is. A korábbi pályázat keretében az állam legfeljebb 3 millió forintig, a költségek 50 százalékáig nyújtott – a számlák benyújtása után, utófinanszírozással – vissza nem térítendő támogatást. Ebből fele-fele arányban lehetett elszámolni anyagköltséget és munkadíjat. A szükséges önerő előteremtéséhez pedig államilag támogatott, fix 3 százalékos kamatozású lakásfelújítási hitel is elérhető volt, legfeljebb 6 millió forint összegben és 10 éves futamidővel.
A lakásfelújítási támogatás visszahozását sürgeti az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is, amely a nyáron konkrét javaslatot is kidolgozott. A legfeljebb 5 millió forint, 5 százalékos kamatozású államilag támogatott hitel mellé a szervezet szerint lehetőséget kellene adni 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás igénybevételére. Gépészeti felújításhoz további 1 millió forint támogatást is szükségesnek tartanak. Az ÉVOSZ szerint a lakóingatlanok energiamegtakarítását célzó felújításokból mind a lakást felújítónak, mind az építőipari vállalkozásoknak, mind pedig az államnak (az adó- és járulékbevételekkel) pozitív eredménye származik.
Az Európai Bizottság a REPowerEU terv elfogadásával arra törekszik, hogy az EU már 2030 előtt függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és közben megfizethető, megbízható és tiszta energiát tudjon biztosítani a polgárok számára. A magyar kormány a terv keretében az energetikai infrastruktúra fejlesztése, az ipari energiafelhasználás zöldítése, a megújuló energia nagyobb mértékű hasznosítása és az energiahatékonyság javítása érdekében 14 reformintézkedést és beruházást tervez. Az egyik reformintézkedés a lakóépületek energiahatékonyságának javítása lenne egy támogatási rendszer segítségével – ha a tervet jóváhagyja az Európai Bizottság.