Jól meg kell gondolni, bele merjünk-e vágni az építkezésbe, a költségek ugyanis az idei első negyedévben is 20 százalék felett nőttek az előző év azonos időszakához képest. Lakást és családi házat építeni 2022-ben 40 százalékkal többe került, mint 2020-ban. Budapestet megelőzve Csongrád-Csanádban volt a legmagasabb a fajlagos építési költség tavaly.
Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az első negyedévben 21 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ehhez hasonló mértékű (közel 22 százalékos) áremelkedést mértek a tavalyi év utolsó negyedévében. 2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékű volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest.
Így tavaly az éves költségnövekedés meghaladta a 21 százalékot 2021-hez képest. A KSH építési költség indexe 2015-höz képest 96 százalékos emelkedést jelez, ami azt jelenti, hogy hét év alatt megduplázódott a lakások építésének költsége Magyarországon.
Az idei drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (23 százalékkal) volt döntő szerepe, amelyet a KSH szerint főként a „globális folyamatok” és a részben ezek hatására emelkedő hazai építőalapanyag-ipari árak (24 százalékkal) idéztek elő. A munkaerőköltségek is kiemelkedő mértékben, 18 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.
A négyzetméterenkénti (azaz fajlagos) építési költségre vonatkozó adatot az idei első negyedévre nem közölt a KSH, de a tavalyi egész éves adatok alapján két év alatt mintegy 40 százalékkal drágult a lakásépítés Magyarországon.
– Az új családi házaknál a fajlagos (azaz négyzetméterenkénti) építési költség 537 ezer forint volt, ami 40 százalékkal magasabb, mint volt 2020-ban.
– Az új többszintes, többlakásos épületben létesített lakások fajlagos költsége 528 ezer forint (ez 39 százalékos emelkedés),
– a meglévő épületek bővítésével épített lakások fajlagos költsége pedig 437 ezer forint volt tavaly (ami két év alatt 46 százalékos emelkedés).
Valamennyi épülettípust tekintve nem Budapesten, hanem Csongrád-Csanád vármegyében volt tavaly a legmagasabb a fajlagos építési költség, a fővárosban 553 ezer forint, a dél-alföldi megyében pedig 573 ezer forint. (A legkisebb költséggel, 484 ezer forintért Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében létesültek új lakások.)
Idén az első negyedévben mintegy 3600 lakás épült, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés 2021 első három hónapjához képest 41 százalékos, 2020-hoz képest pedig 24 százalékos volt.
Megcsappant a lakásépítési kedv is: január-márciusban közel 5000 lakásépítési engedélyt adtak ki, illetve regisztráltak egyszerű bejelentéssel építendő lakást. Ez 4000-el kevesebb, mint amennyit 2022 utolsó negyedévében, és 3000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 első negyedévében engedélyeztek. (A községekben és a kisebb városokban a felére esett vissza az építendő lakások száma. A megyei jogú városokban 27 százalékos, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés.)