Az új számok is mutatják, átalakul a hazai lakáspiac
A KSH és az MNB lakáspiaci árindexe is csökkenést mutat 2022 negyedik negyedévében. A forgalom visszaesése mellett árkorrekció indult vidéken, a legtöbbet a kelet-magyarországi családi házak vesztettek értékükből az év végére. A panellakások átlagára 21,3 millióról 26,4 millióra nőtt tavaly.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is közzétette a 2022 utolsó negyedévére vonatkozó lakásárindexét, ezek az év eleji kiugró áremelkedés után az év végére már csökkenést mutatnak. A két, országos lakásárindex értéke között eltérés van, mert a felhasznált számítási módszertanok nem egyeznek meg teljes mértékben, de az árváltozást tekintve hasonló dinamikát mutatnak.
A KSH által publikált lakásárindex 2022 első negyedévében még 9,8 százalékos áremelkedést mutatott, majd 5,7 százalékra, illetve 2,7 százalékra mérséklődött a negyedéves drágulás. A negyedik negyedévre pedig már 2,2 százalékos csökkenést mutat az árindex az előző negyedévhez képest.
Ehhez képest az MNB lakásárindexe már a harmadik negyedévtől árcsökkenést mért, és a negyedik negyedévre is nagyobb mértékű mérséklődést mutat, mint a KSH indexe. Az MNB lakásárindexe 2022 első negyedévében 7,9 százalékos, a második negyedévben pedig 8,1 százalékos áremelkedést jelzett. A harmadik negyedévben azonban már fordult a kocka, az 1,6 százalékos árcsökkenést a negyedik negyedévben 3,6 százalékos csökkenés követte negyedéves alapon.
A KSH összevont lakáspiaci árindexe. Forrás: KSH.
Így is drágák a magyar lakások
Ha éves alapon hasonlítjuk össze a lakásárakat, akkor a KSH indexe szerint 2022 harmadik negyedévben 23,6 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, mint 2021 azonos időszakában. Tavaly az utolsó negyedévben pedig 16,6 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint tavalyelőtt. Reálértéken számítva – azaz az inflációval korrigálva – azonban már 5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a lakásokért az utolsó negyedévben, mint az egy évvel korábban.
Az MNB lakásárindexe ennél kisebb nominális áremelkedést mutat: az ütem az előző negyedévben megfigyelt 19,2 százalékról a negyedik negyedévre 10,6 százalékra csökkent év/év alapon. Reál értelemben – inflációval korrigálva – pedig éves szinten már mintegy 10 százalékkal mérséklődtek a lakásárak az MNB statisztikája szerint.
Az MNB indexe szerint Budapesten is csökkentek az árak
Az MNB lakásárindex friss értékei szerint mind Budapesten, mind vidéken csökkenni kezdtek a lakásárak. A fővárosban 2022 negyedik negyedévében 1,1 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, míg az előző negyedévben 2 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban 16,1 százalékra csökkent.
A vidéki városokban a megelőző negyedév csekély, 0,2 százalékos csökkenését követően a negyedik negyedévben már 2,9 százalékkal lettek alacsonyabbak a lakásárak, éves összevetésben pedig 22,7 százalékról 14,4 százalékra lassult az lakásár-dinamika.
A községekben jelentősen csökkentek a lakásárak félév alatt, a harmadik negyedévi 7,1 százalékos csökkenést újabb, 6,6 százalékos mérséklődés követte az utolsó negyedévben, így az éves nominális növekedési ütem már mindössze 0,3 százalékot tett ki – közölte a jegybank.
Vidéken nagyon visszaesett a forgalom az év végére
A KSH jelentése szerint éves szinten a megyeszékhelyek teljes lakáspiaca 19 százalékkal, a városoké 17 százalékkal, a községeké 8 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított, a fővárosé ugyanakkor 4,3 százalékkal bővült. A forgalom visszaesése egyre fokozódott az év során, és különösen súlyos volt 2022 IV. negyedévében, amikor a megyeszékhelyek lakáspiacán közel 40 százalékkal, a városokban 28 százalékkal, a községekben 14 százalékkal kevesebb adásvétel jött létre. Budapesten az eddig regisztrált eladások száma az egy évvel korábbival megegyező volt az utolsó negyedévben – írta a statisztikai hivatal friss jelentésében.
Budapesten és a vármegyeszékhelyeken lassult az árak emelkedése, de még a IV. negyedévben sem mutatható ki érdemleges csökkenés a KSH szerint.
Az új lakások átlagos ára – a KSH által eddig feldolgozott lakáseladási adatok szerint – 54,5 millió forint volt, ami 8,5 millióval több az egy évvel korábbinál. Az átlagos négyzetméterár 900 ezer forint, 180 ezerrel több, mint 2021 átlagában.
Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1,1 millió forintot, amely 21 százalékkal több, mint az előző évben. Már csak a IV. kerületben lehetett 1 millió forint alatti négyzetméteráron új lakást kapni. Ugyanakkor a XII. kerület korlátozott számban elérhető új lakásait már 2 millió fölötti, az V. kerületieket 2,5 milliót közelítő átlagáron értékesítették – ismertette az adatokat a KSH.
A fővároson kívül csak a balatoni agglomerációra jellemzőek 1 millió forint fölötti négyzetméterárak.
A panelek átlagára 5 millióval nőtt tavaly
Egy használt lakás átlagos négyzetméterára a 2021-es 339 ezerről 409 ezer forintra emelkedett.
A panellakások átlagára 21,3 millióról 26,4 millióra nőtt 2022-ben.
Budapesten egy használt lakás átlagosan 47,4 millió forintba került, 7 millióval többe, mint 2021-ben. Főleg a panellakások drágultak: az áruk 23 százalékkal nőtt egy év alatt, és megközelítette a 36 millió forintot.
A balatoni agglomerációban éves átlagban 617, a IV. negyedévben 640 ezer forintos átlagáron keltek el a lakások. Az árak emelkedése itt is töretlen volt az év egészében.
Alföld és Észak nagyrégió családi házai veszítettek legtöbbet értékükből: az év végére ötödével kevesebbe kerültek (110 ezer forint/négyzetméter), mint az I. negyedévben (138 ezer forint/négyzetméter). Az ország keleti felének többlakásos épületeiben ugyanakkor csak az év végén történt enyhe (1-3 százalék közötti) árcsökkenés.
A használt családi házak piaci pozíciójának romlása összefügg az energiaárak változásával és ennek következtében az épületenergetikai, megfizethetőségi szempontok felértékelődésével. Ebből a szempontból a többlakásos épületek adottságai általában jobbak – hívta fela figyelmet a KSH.
Forrás: KSH.
A legtöbb eladó családi ház “gyenge” vagy “rossz” energiahatékonyságú
Az ingatlanok értékesítése céljából kiállított energetikai tanúsítványok szerint 2022-ben egy átlagos használt családi ház fajlagos primerenergia-igénye 347, míg egy társasházi lakásé 198 kWh/év volt. Egy átlagos, a piacon elérhető családi ház minősége tehát az úgynevezett „gyenge” (HH betűjelű), míg egy átlagos társasházi lakás „átlagosnál jobb” (EE) energiaosztálynak felelt meg. A legtöbb családi ház a 311–500 kWh/év energiaigényű HH vagy II („gyenge”, illetve „rossz”) minősítést kapta, de több ezer „kiemelkedően rossz”, JJ jelű tanúsítványt is kiadtak családi házakra. A többlakásos épületek használt lakásai leggyakrabban a CC jelű tanúsítványt kapták, az úgynevezett „átlagos” (FF) besorolást el nem érő esetek aránya jóval kisebb, 24 százalékos volt – ismertette az épületek energiahatékonyságát jelző adatokat a KSH.
Az új építésű lakások energiahatékonysága ugyanakkor évről évre javul.