Nagyon elszaladtak az árak a lakáspiacon, új adatokat közölt a KSH. Jelentős, 23 százalékos drágulás mellett kissé visszaesett a lakáspiaci forgalom 2022-ben. Az áremelkedés üteme a kiugró első negyedévi 9,5 százalék után, a harmadik negyedévre 2,6 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint.
Tavaly az első kilenc hónapban 88,7 ezer lakást adtak el Magyarországon, ami 4,6 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakáspiaci jelentéséből. Ebből 3,9 ezer volt az új lakás (az eddig beérkezett adatok szerint, a szám várhatóan bővülni fog), ami a 2021-ben összesen átadott 12 ezer új lakáshoz képest alacsony szám.
Az árak emelkedése lassult: az első negyedévi 9,5 százalék és a második negyedévi 5,6 százalék után a harmadik negyedévre 2,6 százalékra mérséklődött a lakások árának emelkedése. Az inflációval korrigált reál lakásárindex 4 százalékkal csökkent.
Éves alapon azonban továbbra is magas, 23 százalékos volt a drágulás a tavalyi év első háromnegyed évében. A használt lakásokért közel 24 százalékkal, az újakért 19 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
A forgalom Budapest kivételével minden régióban visszaesett.
A KSH-hoz eddig beérkezett 3,9 ezer új lakás adatai alapján az átlagos ár 50,8 millió forint volt, 4,8 millióval több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 899 ezer forint volt, ami 180 ezerrel több, mint 2021 átlagában volt.
Budapesten a fajlagos ár meghaladta az 1,1 millió forintot, ami 22 százalékkal több, mint 2021-ben. A vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban a négyzetméterár 19, illetve 23 százalékkal haladta meg a 2021-est.
Kiugró mértékben drágultak az új lakások Debrecenben (a négyzetméterárak 36 százalékkal magasabbak, mint 2021-ben), Siófokon (itt 149 új lakást adtak el 1,18 millió forint átlagos négyzetméteráron, ami 52 százalékos emelkedés az előző évhez képest) és Győrben (itt 27 százalékos az emelkedés). Nyíregyházán az új lakások négyzetméterára viszont csak most lépte át a félmillió forintot.
A használt lakások átlagos négyzetméterára 407 ezer forintra nőtt a 2021-es átlagos 339 ezerről.
A fővárosban átlagosan 46,2 millió forintba került egy használt lakás tavaly az első kilenc hónapban, ez 8,1 millióval több, mint amennyit 2021-ben fizettek érte a vásárlók. A fajlagos ár 692-ről 826 ezer forintra nőtt. Leginkább a panelek drágultak, 21 százalékkal, a többi lakástípusnál 11-15 százalékos volt az áremelkedés.
A Dunántúlon a községek kivételével emelkedtek a négyzetméterárak, míg Kelet-Magyarországon árcsökkenés indult a kisebb városokban is.
A legdrágább vármegyeszékhely – több mint 600 ezer forintos négyzetméterárral – Veszprém, amit néhány tízezer forinttal lemaradva Győr, Debrecen és Székesfehérvár követ. A sor végén Salgótarján áll, ahol a fajlagos ár nem éri el a 200 ezret.
A Balaton környékén 486-ról 618 ezer forintra nőtt tavaly az első háromnegyed évben a használt lakások átlagos négyzetméterára.