Hogyan nyerjünk albérlet castingon?

Jó megoldás, ha az albérlet megszerzéséhez úgy állunk hozzá mint az álláskereséshez. Mutassuk be a szimpatikus oldalunkat, legyünk udvariasak, és bizonyítsuk a bérbeadó számára, hogy mi megfelelő emberek vagyunk arra, hogy ránk bízza valószínűleg legértékesebb befektetését, a kiadó lakást. Emellett persze nekünk is figyelnünk kell arra, hogy ne járjunk rosszul, és betonbiztos bérleti szerződést kell kötnünk.

Segít a személyes kapcsolat

A megfelelő albérlet keresése sokmindenben hasonlít az álláskeresésére. Ebben is sokat segít például, ha gondosan építjük és használjuk személyes kapcsolati hálónkat a közösségi médiában is, hogy megtaláljuk azokat a lakásokat is, amelyeket esetleg nyilvános platformokon meg se hirdetnek, mert nem bíznak az idegenekben. Beszéljünk azokkal az ismerőseinkkel, akik esetleg a környéken élnek.

Tegyünk közzé egy szimpatikus képet magunkról a Facebookon, és egyéb közösségi média platformokon, és mondjuk el, hová szeretnénk költözni, mert például új munkát kaptunk. Kérjük ismerőseinket, hogy osszák meg a bejegyzést, keressük meg a megfelelő Facebook csoportokat, mondjuk el szándékunkat a helyben közkedvelt zöldségesnek, fodrásznak, állatorvosnak.

Figyeljük a portálokat

Természetesen figyeljük az ingatlanos és albérletközvetítő portálok ajánlatait, az Ingatlannet.hu-n például számos kiadó lakást találhatunk. Telefonon érdeklődjünk minden esélyesnek tűnő lakás tulajdonosánál. Ha csak mailcímünk van hozzá vagy más közösségi médiás cím, akkor szánjunk időt egy jól megírt levélre. Az odavetett, elütésektől, helyesírási hibáktól hemzsegő üzenet nem jó ajánlólevél, már a startnál beragadhatunk vele.

Segíthet az ingatlanos

Ami a munka világában a fejvadász, az az albérletpiacon az ingatlanközvetítő. Az albérletközvetítés nem a legjövedelmezőbb ága ennek az üzletnek, ezért ne számítsunk arra, hogy sokat időt fordítanak ránk. Nyilván vannak azonban címeik, és egy tapasztalt “öreg róka” ingatlanos már sok mindent látott, és a saját területén működő csalókat, problémás bérbeadókat akár ismeri is. Ezért persze fizetnünk kell. A bérbeadó számára szintén bizalomkeltő, ha egy komoly ingatlanközvetítő cégen keresztül jutunk el hozzá.

Ha már vannak címeink, készüljünk úgy mintha állásinterjúkra mennénk. Hozzuk a lehető legjobb formánkat és a legjobb ajánlásokat.

Mutassuk be, miből tudjuk fizetni a bérleti díjat

Német nyelvű országokban általában tudni akarják, hogy honnan származunk, mióta élünk az adott országban/városban, hol dolgozunk, hol dolgoztunk azelőtt, és mennyit keresünk. Ez a kíváncsiság már Magyarországon is egyre általánosabb, hiszen a bérbeadó ezzel is ellenőrizni tudja, vajon mennyire biztosan számíthat arra, hogy ki tudjuk és ki is akarjuk majd fizetni a bérleti díjat, és erre hosszú időn át is képesek leszünk.

Nem árt, ha fel tudunk mutatni valamilyen igazolást arról, hogy hol dolgozunk és milyen beosztásban. A legjobb ajánlólevél persze mindig egy jónevű multi, amelyről a főbérlő is feltehetőleg hallott már. De a környéken ismert cég vagy állami, önkormányzati állás is bizalmat szülhet a bérbeadóban. Egyetemistaként a felvételünkről szóló értesítést vagy az indexünket vihetjük magunkkal.

Gyakori, hogy a bérbeadó megnéz bennünket a Facebookon, Instagramon vagy a LinkedInen, ezért nem árt, ha albérletkeresés előtt frissítjük a profilunkat, hogy az összhangban legyen azzal, amit elmondunk neki.

Mit kérdezhet a bérbeadó?

Mindent. Akik kerestek már albérletet, azok gyakran találkozhattak azzal a szituációval, hogy a bérbeadó Szabó néni vagy Feri bácsi nemcsak arra kíváncsi, hogy mivel foglakoznak a szüleink, de arra is, van-e barátnőnk/barátunk, és mennyi ideje járunk, lesz-e esküvő, és mikor jön az első gyerek. Lehet a helyzet kényelmetlen, és érezhetjük a dolgot nem helyénvalónak, de ha tetszik a lakás és az ár is megfelel, legjobb ha mindenre udvariasan válaszolunk, hogy ne tűnjünk úgy, mint akinek titkolnivalója van.

Fiatalabb egyetemisták gyakran a szüleiket is magukkal viszik a főbérlővel szervezett első találkozóra, hogy nagyobb bizalmat keltsenek maguk iránt. Ezt esetenként a bérbeadó el is várja.

Szintén Nyugat-Európában elterjedt, de nálunk is nagyon hasznos lehet egy ajánlólevél, amelyet az előző bérbeadónk írt rólunk. Fontos, hogy a nevét és elérhetőségét is beleírja a levélbe, így az új főbérlőnk ellenőrizheti, valódi-e az ajánlás. Ha több korábbi bérbeadónk is volt több ajánlólevelünk is lehet.

Mi is informálódjunk a bérbeadóról

Fontos azonban az is, hogy mi is tudjuk kivel akarunk szerződést kötni, gyűjtsünk információkat leendő főbérlőnkről, hogy legalább a legnyilvánvalóbb csalóktól megkíméljük magunkat. Gyors és egyszerű módszer a közösségi média használata.

Ha már eljutottunk odáig, hogy vannak címeink, ahova lakásnézőbe mehetünk, vagy már találkoztunk is valamelyik tulajdonossal, nem árt egy kissé utánanézni kivel állunk szemben. A Facebook, a Linkedin vagy más közösségi portálok sokat segíthetnek, hogy valamit megtudjunk a leendő bérbeadóról. Ha vannak közös ismerőseink, az aranyat ér. Felhívhatjuk, megemlíthetjük, hogy mi most ismerkedtünk meg az illetővel, lehet, hogy kivesszük a lakását, és tapintatosan kérdezősködhetünk felőle.

Ha igazán nagy szerencsénk van, akkor ha a lakás korábbi bérlője még nem költözött el, és válthatunk vele négyszemközt néhány szót. Neki valószínűleg nem érdeke, hogy félrevezessen minket, tehát elmondja milyen volt ott lakni, és miért költözik el. Nem árt szóba elegyednünk egy szomszéddal vagy a házban lakóval is, aki esetleg elmondja, hogy a környéken biztonságos-e sötétedés után futni menni, gyakran elromlik-e a lift, vannak-e balhés lakók a házban, és mióta van betörve az üveg a huzatos lépcsőházon.

Ellenőrizzük, mennyi a rezsi

Mielőtt elkezdenénk bármilyen papírt aláírni, kérjük el az előző néhány havi rezsiszámlát, hogy később ne érjen minket komoly meglepetés. Ha nyáron vesszük ki a lakást, tudjuk meg, mennyi a téli fűtésszámla. Ezt a kérésünket a találkozó megbeszélésekor jelezzük a bérbeadónak, sőt előre meg is kérdezhetjük, hogy mire számíthatunk.

Jó esetben előbb-utóbb eljutunk oda, hogy a megállapodunk, és hozzákezdünk a bérbeadás “lepapírozásához”.

Legkésőbb a bérleti szerződés aláírása előtt tisztáznunk kell, hogy valóban az-e a lakás tulajdonosa, akivel tárgyalunk. A tulajdoni lapot vagy – friss adásvétel esetén – legalább a lakás adásvételi szerződését, valamint a bérbeadó személyi igazolványát érdemes megnéznünk. Jó elkerülni az olyan helyzeteket, amikor az ingatlant például egy bérlő adja ki, a tulajdonos tudta nélkül. Ha több tulajdonos van, nem árt, ha legalább telefonon tudunk beszélni a többi tulajdonossal is, nehogy kiderüljön, hogy mondjuk ő nem egyezett bele abba, hogy kiadják a lakást.

Kössünk minél részletesebb szerződést

Ha rendben lévőnek látszik a dolog, feltétlenül kössünk bérleti szerződést, amibe foglaljunk bele mindent, ami számít. Kerüljük a szóbeli megállapodásokat, mert ezek nem érnek semmit, ha összeveszünk a bérbeadóval. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány hasznos pontot, alkalmazzuk ezek közül azokat, amelyek ráillenek a helyzetünkre.

• Határozott vagy határozatlan idejű a szerződés, és határozott idejű szerződésnél a dátum, amikor a bérlő kiköltözik.
• A bérlő bejelentkezik-e a bérleménybe, ott lesz-e az ideiglenes lakcíme.
• Havi bérleti díj és az egyéb költségek, amelyeket a bérlő fizet, például közös költség, közüzemi díjak. Érdemes a mérőórák állását a beköltözéskor a szerződésben rögzíteni.
• A bérleti díj fizetési határideje, a fizeetés módja, utalás esetén a számlaszám.
• Mikortól és milyen mértékben emelheti a bérleti díjat a tulajdonos.
• A kaució összege, és azt, hogy kiköltözéskor hogyan kaphatja ezt vissza a bérlő, illetve mikor és milyen mértékben tarthatja vissza a bérbeadó.
• Hány fő tartózkodhat életvitelszerűen a bérleményben, kisgyermek van-e közöttük, illetve lehet-e a későbbiekben.
• Kisállatot (kutya, cica, vadászgörény, tengerimalac, stb.) tarthat-e a bérlő.
• Lehet-e dohányozni, tartható-e ott buli, barátok ottalvását engedélyezi-e a bérbeadó.
• Az ingatlan állapotának főbb jellemzői. Nézzünk meg mindent, hogy szakadt-e a tapéta, csöpög-e a csap, és működik-e az összes elektromos berendezés. Ha bútorozott lakást veszünk ki, csináljuk listát a lakásban található berendezési tárgyakról, és azt csatoljuk a szerződéshez. Fényképezni is lehet és érdemes a lakás állapotát, hibáit, berendezési tárgyait.
• A bérlés alatti meghibásodásokat, károkat mikor és hogyan kell jelezni, illetve elhárítani.
• A bérbeadónál marad-e kulcs, mikor és milyen gyakran jöhet ellenőrizni az ingatlant.
• Különösen határozatlan idejű szerződés esetén rögzítsük, hogy mennyivel előbb és milyen formában kell jeleznie bármelyik félnek, ha meg akarja szüntetni a bérleti jogviszonyt.

Pénzt, kauciót, bérleti díjat csak akkor adjunk át, ha már van aláírt szerződésünk, és azonnal kérjünk számlát is róla, de minimum írjunk az átvételről elismervényt. Utána jöhet a költözködés, a lakás és a kulcsok átadása.