Csúcsra jártak az ingatlanárak az év első felében

A statisztikai hivatal a felméréseinek kezdete óta még sohasem mért akkora lakásár-emelkedést, mint az elmúlt egy évben. 24 százalékot tudtak nőni átlagosan a lakásárak 2022 első felében az előző évhez képest. A hitelezésben azonban már látszik a visszaesés, ami a lakáspiacon is éreztetheti a hatását, ahogyan a rezsiemelkedés is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb lakáspiaci jelentése Az idei év az első negyedében a használt lakások átlagosan 8,9 százalékkal kerültek többe, mint 2021 utolsó negyedévében. Az új lakások ára 6,6 százalékkal emelkedett három hónap alatt. 2022 második negyedévében is folyttódni tudott még az áremelkedés, bár már csökkenő mértékben: a használt lakások 6,3 százalékkal, az újak pedig 3,3 százalékkal lettek drágábbak. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva összességében 24 százalékot emelkedtek átlagosan a lakásárak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A KSH szerint a külföldiek itteni lakásvásárlásainak száma ugyancsak nőtt, de még így sincs járvány előtti, 2019-es szinten.

Ennyibe kerültek átlagosan a lakások

A KSH által eddig feldolgozott adatok szerint az első félévbenEz 1,8 millió forinttal magasabb összeg, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forintra emelkedett. Ez 85 ezer forinttal magasabb, mint a 2021 egészének átlagos értéke.

Budapesten 15 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi átlagnál az új lakások esetén. Az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot. A sok új lakást kínáló kerületek közül már nemcsak a VII., hanem a VIII., a IX., a XI. és a XIII. kerületben is 1 millió forint fölöttiek az árak, esetenként már jelentősen meg is haladják ezt a lélektaninak mondható határt. A fővárosinál is jobban emelkedtek az árak vidéken: az új lakásoknál a megyeszékhelyek és a kisebb városokban átlagos 18 százalékos volt a drágulás a 2021-es átlaghoz képest.

Nagy mértékű ingatlanár-emelkedés az egyetemi várásokban

A nagyobb egyetemi városokban, mint Debrecen, Szeged és Győr, kiemelkedőnek drágultak a lakások, a Balaton fővárosának számító Siófokon pedig az árak már utolérték a fővárosiakat is az új ingatlanok esetén. Hozzájuk képest például Nyíregyháza még mindig olcsónak számít az 500 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárával.

A használt lakásoknál a 2021-es átlagos 339 ezer forintról 380 ezer forintra nőtt a négyzetméterár. Budapesten egy használt lakás átlagosan 43,4 millió forintért kelt el, ami 3 millióval több a 2021-es átlagnál. Itt a négyzetméterár átlagban 692 ezer forintról 796 ezer forintra emelkedett négyzetméterenként.

A házak árai még gyorsabban nőttek

A járványnak tudható be, hogy átmenetileg fokozódott az érdeklődés a családi házak iránt, így az áruk is gyorsabban is emelkedett 2021-ben (18 százalékkal). A járvány elmúltával, , 2022-ben azonban megfordult ez a trend, és leginkább már a panellakások drágultak (19 százalék). A többi lakástípus átlagosan 13 százalékkal került többe. A panellakások iránti keresletet a rezsiköltségek emelkedése tovább növelheti, legalábbis addig, amíg a távfűtésben megmaradnak a lakosság számára az eddigi, kedvezményes díjak.

Nagy az eltérés megyénként

A megyeszékhelyeken is drágultak a lakások. Egy használt lakóingatlan ára átlagosan 23,5 millió forintról 27,5 millió forintra emelkedett, négyzetméterenként 369 ezer forintról 448 ezer forintra. A legdrágább megyeszékhelyek között találjuk:

• Veszprémet,
• Debrecent,
• Győrt és
• Székesfehérvárt.

A sort továbbra is Salgótarján zárja, ahol csak 199 ezer forint az átlagár.

A Balatonnál a 2021-es 42,4 millió forintról már 48,3 millió forintra drágult egy átlagos ingatlan. Ez pedig már a budapesti átlagárat is meghaladta. A négyzetméterár átlagban megközelítette a 600 ezer forintot.

2022 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest a lakásár-emelkedés összességében 24 százalékos volt. Márpedig négy negyedév alatt ekkora drágulásra még nem volt példa a KSH megfigyeléseinek kezdete óta.

A hitelpiacon már látszik a visszaesés

A lakáspiacot jelentősen befolyásolja a hitelek ára, így ezek alakulásából következtetni is lehet arra, mi várható a második félévben. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelek összege még bővült az év első felében, a használt lakásoknál azonban már látszott a lassulás. A folyósított kölcsönök száma ugyanis negyedével, az összegük pedig 5 százalékkal csökkent.

A harmadik negyedévben a hitelezési számok már egyértelműen jelentős visszaesést mutatnak. A Magyar Nemzeti Bank hitelfolyósítási adatai szerint a nyári csökkenés után szeptemberben még jobban mérséklődött az új lakáshitel szerződések összege. Az első őszi hónapban már a 80 milliárd forintot sem érte el, miközben 2021. március óta 2022. június végéig minden hónapban 100 milliárd forint feletti folyósítottak a bankok lakáshitelt.

Az új lakások eladásában a nagyvárosok vezetnek

A KSH adatai szerint az új lakások eladásában a nagyvárosok, a használt ingatlanoknál viszont a kisebb települések dominálnak. 2021-ben ugyan a lakáseladások összességében emelkedtek, érdemi növekedés viszont csak a nagyobb városokban látható a járvány előttihez képest.

A megyeszékhelyek forgalmának 4 százalékos bővülését a használt lakások adták, mert az új lakásokból kevesebbet értékesítettek, mint a járvány előtt. A kisebb városokban a megelőző évhez képesti emelkedés ellenére is elmaradt a forgalom a 2019-estől. A kisebb falvakban minimális volt a növekedés történt 2019-hez képest.

Budapesten egyaránt bővült az új és a használt lakások piaca is. 2019-hez képest 16 százalékos növekedés volt 2021-ben, ezen belül használt lakásokból 13, újakból 43 százalékkal több kelt el.

2021-ben használt lakásból 150 ezer, újból 12 ezer került a piacra. Ez 19 és 32 százalékos bővülést jelent a Covid első évéhez képest. (A 2022 első két negyedévében eladott új lakások közül eddig alig 2 ezer adatai állnak a KSH rendelkezésére.)