A szakemberek 2020-as jóslatai, miszerint az ingatlanpiac belassul és megindul egy enyhe csökkenés, beigazolódott. 2020-ban valóban lassú, optimalizációra törekvő árváltozásokat összegezhettünk országszerte. A természetes folyamatot pedig a koronavírus sem tudta megállítani, árzuhanásról ugyanis nem beszélhetünk és valószínűleg ez a 2021-es ingatlanpiacra sem lesz jellemző, járványidőszak ide vagy oda.
Még drágábbak lettek a házak a fővárosban
Az elemzésünkben résztvevő budapesti kerületek többségében inkább drágulást tapasztalhattunk a családi házak esetében. Az olcsóbb kerületekben tipikusan néhány tíz ezer forinttal lett magasabb a budapesti házak átlagos négyzetméter ára. Például a legolcsóbb áltagár a XX. kerületben volt a maga 390 ezer Ft-os négyzetméterenkénti árával, mely az év végére 420 ezer Ft/m² lett.
A magasabb négyzetméter árakon mozgó kerületekben már nagyobb emelkedést mérhettünk. Míg januárban II. és XII. kerület családi házaihoz 730-950 ezer Ft/m²-es áron lehetett hozzájutni, addig decemberben már 860-1,2 millió forintos átlag négyzetméter áron.
Kis számban ugyan, de azért az áresésekkel is találkozhattunk a tavalyi évben. Mindjárt a drágább I. kerületben, a családi házak januári 1,6 millió Ft/m²-es átlag kínálati ára az év végére 1,5 millió Ft/m²-re csökkent. A vizsgált kerületek közül, egyedül a XI. kerületben nem változott a házak eladási ára, mely az év elején és végén is 780 ezer Ft/m² volt.
Jó hír azoknak, akik a fővárosban lakást vásárolnának
Budapest egyes kerületeit téglalakások szempontjából is megvizsgáltuk. Összességében azt találtuk, hogy a 23 kerület közül, 10-ben emelkedtek, 11-ben csökkentek, míg 2-ben stagnáltak az árak. Ez utóbbi kategóriába egyrészt a XVII. kerület tartozik a maga 640 ezer Ft/m²-es átlag kínálati árával, másrészt pedig az V. kerület 1,2 millió Ft/m²-rel.
A főváros lakáspiacát tekintve, azokban a kerületekben, ahol „zuhantak” az árak, az éves áresés mértéke átlagosan 10% alatti volt. A drágulások sem mondhatók észvesztőnek. Egyedül a XV. kerületben volt kiemelkedő az áremelkedés, ahol az eladó lakások átlagára 27%-kal ugrott meg az év elejéről az év végére.
Mit hoz a 2021-es év az ingatlanpiacra?
A 2020. márciusban megjelenő koronavírus miatt volt némi visszaesés az ingatlan adásvételek számában. Viszont az idén hatályba lépő kormányzati programok következményeként emelkedésre számítanak a szakértők. Egyik ilyen meghatározó tényező lehet, hogy idén január elsejétől 27 százalékról 5 százalékra csökkent az új építésű lakásokat terhelő áfa kulcs, ráadásul ezt az áfát a CSOK-kal vissza is igényelhetik. A másik pedig a korlátozások megszüntetése, melynek hatására újra beindulna a turizmus, és nagyobb számban jelennének meg a külföldi befektetők. Azt, hogy mit hoz a jövő, pontosan sose lehet tudni, de egy biztos, a legtöbben most kivárnak az ingatlanpiacon.
Bár a koronavírus a keresletre és az árakra már kevésbé lesz hatással 2021-ben, azért még mindig hagy maga után kérdőjelet. Ha marad a távmunka akkor megváltozhatnak a szokások. Gondoljunk csak arra, hogy a home office-ban dolgozók számára már kevésbé lesz lényeges a lokáció, inkább a nyugodt körülményeket helyezik majd előtérbe, melynek okán a kis belvárosi lakásokból, a kevésbé nyüzsgős külvárosba költözhetnek, ahol ráadásul nagyobb lakást is kaphatnak ugyanannyi pénzért.
Az árak alakulása kevésbé lesz érdekes és látványos. Ahogy a kereslet esetében, úgy az árak esetében sem tudunk hajszálpontos prognózist állítani, viszont van, amiben ezúttal is biztosak lehetünk, az árak idén nem fognak hatalmas lendülettel szinteket átlépni. A már 2019 végén elkezdődő természetes folyamat miatt (és részben a koronavírus-hatás miatt) 2020-ban nem szárnyaltak úgy az árak, mint ahogy azt a korábbi években megszoktuk. Sőt, néhol már a tartós árcsökkenés jelei is megmutatkoztak. Ebből kiindulva az árakat illetően arra számítunk, hogy idén maradni fog ez a tendencia, tehát kisebb mértékű változásokkal és stagnálással számolhatunk majd. A kormányzat intézkedései azok, melyek a jövőben fellendíthetik a piacot és előre mozdíthatják a most tapasztalt megtorpanást, de azt is látnunk kell, hogy a drasztikus változáshoz nagyobb kaliberű eseményre van szükség.