Így hatott a koronavírus eddig az ingatlanpiacra
Két havi adattal a hátunk mögött megvizsgáltuk, merre vette az irányt az ingatlanpiac, és milyen változások történtek az ország egyes részeiben.
A koronavírus rányomja a bélyegét az ingatlanpiacra
Habár a 2019-es év összességében még az árak emelkedéséről szólt, a második félévben már megtört az ingatlanpiac korábbi lendülete, és országszerte mérséklődés mutatkozott az árakban, valahol már stagnáló, illetve csökkenő árakkal is találkozhattunk. A tranzakciók száma is alátámasztotta a trendfordulót, hiszen hat éve nem volt visszaesés a lakáspiaci tranzakciók számában. 2020 elején úgy tűnt, hogy az ingatlanpiac visszaállhat a korábbi növekvő pályára, ám ekkor megjelent a koronavírus.
Márciusi elemzésünkben még csak a koronavírus ingatlanpiaci következményeit latolgattuk, de az azóta eltelt másfél-két hónap adataival a hátunk mögött már számokban kifejezve is bemutatjuk a járvány okozta helyzet eddigi eredményeit. Az első négy hónapban a lakóingatlanok országos átlagárában nem történt változás, így áprilisban egy lakóingatlanért átlagosan 417 ezer forintot kértek négyzetméterenként az eladók. Ugyanakkor típusonként eltérő változások történtek – a családi házak átlagára 0,85%-kal emelkedett januárról áprilisra, viszont a lakásoknál már más a helyzet. A téglalakások országos átlag négyzetméterára 0,58%-kal (így áprilisban ez 575 ezer Ft-ot jelentett), míg a panellakásoké 3,75%-kal (áprilisban 394 ezer Ft-on állt) csökkent év eleje óta.
Több megyeszékhelyen is enyhülést hozott a tavasz
Kérdéses volt, hogy a járvány mikor telepszik rá az ingatlanpiacra, és hogy pontosan milyen hatással lesz rá. A veszélyhelyzet, és a szigorítások márciusban kezdődtek, de az ingatlanpiac lassabban reagál az ilyen helyzetekre, így az adatok miatt érdemes volt kivárnunk.
Az Ingatlannet.hu statisztikái alapján több megyeszékhelyen is csökkenést hozott az április az eladásra kínált lakóingatlanok átlagárában. Budapesten ugyan az első négy hónap áremelkedést mutat, viszont áprilisban visszább léptek egyet az árak márciushoz képest. Győr, Szekszárd és Salgótarján úgyszintén áprilisban fordult át csökkenésbe. Van, ahol már márciusban elkezdődött a mérséklődés: ilyen Békéscsaba, Miskolc, Kecskemét és Tatabánya. De Szeged is ide sorolható, még ha csak két ezer forinttal is lett alacsonyabb az átlagár négyzetméterenként. Míg Eger, Kaposvár, és Szolnok lakóingatlan piacán az április csak lassulást hozott az árváltozás tekintetében.
Az albérletpiacon is érzékelhető a járvány hatása
Az albérletek piacán már egyértelműbben érezhető a változás, melynek hátterében a vírushelyzet okozta megnövekedett kínálat áll. 12 megyeszékhelyen is mérséklődtek a kiadó lakások és házak átlagos bérleti díjai. A legnagyobb csökkenés – több mint tíz százalékos – Salgótarján albérleteinél következett be, míg a legkisebb – 0,84% – Szegeden. Jelenleg Salgótarjánban közel 102 ezer Ft, míg Szegeden megközelítőleg 120 ezer forint az átlagos bérleti díja egy 60 m2-es albérletnek. A budapesti albérletek átlag négyzetméterára a 2019-es évinél is alacsonyabb árszínvonalra esett, így egy hatvan m2-es lakást átlagosan 214 ezer forintért lehet kivenni. Békéscsabán még az áresés ellenére is magasabb az átlag bérleti díj, mint tavaly volt, de Miskolc esetében is csak egy 5 ezer forintos – egy 60 m2-es lakás esetén – enyhülésről beszélhetünk januárról áprilisra.
A lista másik felén találunk például 25 %-os emelkedést is: Zalaegerszegen az albérletárak ennyivel emelkedtek 2020. január és április között, de fontos megjegyezni, hogy ez a megugrás még a koronavírus-helyzet előttre datálható, és az év eleji kínálat növekedéshez köthető.
A márciusi, áprilisi változások egyike sem drasztikus, és továbbra sem számolunk ilyen mértékű árváltozásokra a magyar ingatlanpiacon. Már Budapesten is enyhítettek a korlátozásokon, idővel az ingatlan tranzakciók száma is visszanyeri a koronavírus előtti állapotát. Amennyiben a nyár közepéig zökkenőmentesen halad a regeneráció, úgy a júliusi albérletszezonra a kiadó lakások árainak csökkenése akár meg is állhat. Ugyanakkor a vírus egy esetleges második hulláma felboríthatja a várakozásokat.