Vajon most durrant ki az a sokat emlegetett ingatlanlufi?
Már biztosan kijelenthető, hogy az idei év sem telik el anélkül, hogy valami figyelemreméltó ne történt volna a magyar ingatlanpiacon. A több éve tartó ingatlanpiaci fellendülést ugyanis az elmúlt hónapok statisztikája felforgatni látszik, melynek elsődleges szereplői a főváros és Szeged lehet.
Mérföldkő, avagy fordulópont
A magyar ingatlanpiac 2019-ben is szintet lépett. A lakóingatlanok átlag négyzetméterára országos összesítésben idén átlépte a 400 ezer, míg a fővárosban a 750 ezer forintot. Ezenfelül – az V. kerülethez hasonlóan – már az I. kerületben is 1 millió Ft feletti átlag négyzetméter árral számolhatnak az otthonkeresők. A magyarországi lakóingatlanok átlagárának éves árváltozása 15,3% volt októberi adataink alapján. Mindezek ellenére az egyes megyeszékhelyeken az ingatlanok kínálati árai eltérő módon változtak az utóbbi hónapok folyamán.
A legszembetűnőbb változás Szegeden érhető tetten, ugyanis itt mindhárom lakóingatlan típus esetén árcsökkenésről beszélhetünk. Az augusztus-októberi időszak alatt az eladósorba került családi házak átlagára 3,65%-kal, a panellakásoké 2,56%-kal, míg a téglalakásoké 0,8 %-kal csökkent. A budapesti lakáspiac szintén megtorpant a vizsgált háromhavi időszak alatt – a téglalakások átlagos négyzetméterára 0,48%-kal, a paneleké pedig 1,57%-kal esett vissza.
A statisztikáink alapján hat kerületben volt 3 hónapon keresztül folyamatos áresés. A II., VI., VII., és a VIII. kerületben a téglalakások, míg a XV. kerületben a panellakások, a XXIII. kerületben pedig a családi házak átlagos kínálati ára mutatott mérséklődést. Emellett a XXI. kerületi téglalakásoknál is csökkenő tendencia figyelhető meg nyár óta, illetve több kerület esetén az áremelkedés megállása, drasztikus lassulása volt megfigyelhető ugyanezen ingatlantípus adataiból az előző hónapok során.
Véget érhet a panellakások drágulása
Több megyeszékhelyen is olcsóbbak lettek a panellakások 2019 augusztusa és októbere között. Debrecenben 8 ezerrel, Győrben 11 ezerrel, Veszprémben 12 ezerrel, Kecskeméten 19 ezer forinttal csökkent a típusra vonatkozó átlagos négyzetméterár. A téglaépítésűek között Miskolcon 5,5%-kal, Szolnokon közel 2%-kal, Debrecenben 1,6 %-kal estek az árak a vizsgált időszak folyamán. A statisztikák bizonyos nagyobb településeken az átlagos ingatlanárakban ugyan még csökkenést nem, de az áremelkedés lassulását, illetve megállását mutatták. Ezek közé tartozik Tatabánya és Pécs is.
Hogyan tovább?
A legnagyobb kérdés jelenleg, hogy miként befolyásolja az elmúlt három hónap a 2019-ből még hátralévő szakaszt, illetve a 2020-as évet. A trendfordulóban szerepet játszik a befektetők MÁP+ (Magyar Állampapír Plusz) felé fordulása, a lakások felülértékeltsége, és az áfakulcs 27%-ra történő visszaállása is.
Az állami támogatások, illetve a továbbra is stabilnak tűnő kereslet hosszútávon még mindig a drágulás malmára hajthatja a vizet, ugyanakkor a jövedelmek növekedése nem tart lépést az ingatlanárak emelkedésével, ami kiemelten a fővárosban és a megyeszékhelyeken rontja a lakásvásárlás elérhetőségét. A GKI felmérése negatív fordulatot, valamelyest mérséklődő árakat prognosztizált az ingatlanpiacon az elkövetkezendő 12 hónapra.
Mi is további enyhe csökkenésekre, illetve lassulásokra számítunk, elsősorban azokon a településeken ahol egy-egy ingatlantípus árai felülmúlták az eddig várakozásokat. Lassú, optimalizációra törekvő árváltozásokra számítunk szerte az országban 2020-ban, így érdemes lehet megvárni a lakásvásárlással a következő év elejét, hogy biztosabban láthassuk merre is indult el az ingatlanpiac.
Forrás: Ingatlannet.hu
Az elemzés a forrás feltüntetésével és a szövegben található linkek elhelyezésével szabadon átvehető. Az elemzés és a grafikonok az alábbi linken letölthetők: https://drive.google.com/drive/folders/1RPyEOU_ZUzEs9Po4AU4SDpfNt-f8GDgO?usp=sharing