Komfortfokozatok

Számtalan ingatlanhirdetésnél olvashatunk a jellemzésben olyan kifejezéseket, mint „félkomfortos”, vagy „összkomfortos”, de sokszor nem csak az otthonkereső, de a hirdető sem tudja pontosan, mit is jelentenek az egyes besorolások. Az 1993. évi LXXVIII. törvényt segítségül hívva most ezeket a fogalmakat tesszük tisztába.

Miért fontos beszélni a komfortfokozatokról?

Egy lakás komfortfokozata általános képet ad annak helyiségeiről, közművesítettségéről, melegvíz-ellátásáról és fűtési módjáról. Nem csak otthonkereséskor jöhet jól, hanem például az önkormányzati lakások bérleti díjának illetve vételárának meghatározása során is szerepet játszik ez az információ. A komfortosság egyébiránt a lakások

A lakások alapvetően az alábbi komfortfokozatok egyikébe sorolhatóak:

Összkomfortos

Összkomfortos lakásról, házról akkor beszélhetünk, ha alapterülete 12 négyzetméter lakószobával, fürdőszobával, WC-vel és konyhával vagy legalább 4 négyzetméter, főzést lehetővé tevő lakótérrel, továbbá központos fűtés, melegvíz-ellátás, közművesítettség biztosított.

Komfortos

Feltételei alapvetően megegyeznek az összkomfortos lakáséval, annyi eltéréssel, hogy a fűtés központos helyett egyedi, például kályha.

Félkomfortos

Félkomfortosnak tekinthető egy lakás, ház, ha a komfortos lakás feltételeinek nem felel meg maradéktalanul, de 12 négyzetméternél nagyobb alapterületű, lakószobával, fürdőszobával vagy WC-vel rendelkezik, közművesített legalább a villany és a meleg víz, valamint egyedi fűtéses.

Komfort nélküli

A félkomfortos lakás követelményeit nem teljesíti, de alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, van benne lakószoba, főzőhelyiség (vagy 4 négyzetméterű főzést lehetővé tevő lakótér), WC, fűtése egyedi, vízvétel lehetősége biztosított.

Amiről még érdemes szót ejteni

A fenti négy, törvényben meghatározott fokozaton kívül még találkozhatunk (pl. hirdetésekben, statisztikák között) ugyanakkor a szükséglakás, a dupla komfort és a luxus komfort kifejezésekkel is. A szükséglakás jogi értelemben véve nem számít sem komfortfokozatnak, sem lakásnak. A besorolás mégis létezik, olyan helyiségeket jelöl, amelyek alapvetően nem lakásnak készültek, valamilyen kényszerből mégis akként használják. Hivatalos megfogalmazásban a szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (illetve amelyben legalább egy helyiségnek) minimum alapterülete 6 négyzetméter, legalább 12 cm vastagságú tégla- vagy egyéb anyagból épült (és azzal egyenértékű) külső falazata van, emellett rendelkezik ablakkal vagy egy üvegezett ajtóval. Nem mellesleg fűthetőnek kell lennie és a WC használatnak, illetve a vízvétel lehetőségének biztosítottnak kell lennie.

Jogi szempontból szintén nem létező (és az összkomfortos kategóriába sorolható) dupla komfortos és luxus komfortos jelzőkkel találkozhatunk ingatlanhirdetésekben. A dupla komfortos lakások olyan összkomfortos lakások, melyek legalább kettő fürdőhelyiséggel rendelkeznek. Míg luxus komfortról akkor beszélhetünk, ha a lakás minden szobájához már saját fürdőszoba társul, emellett biztonsági rendszerrel vagy portaszolgálattal, illetve klímás, medencés felszereltséggel rendelkezik.

Javul a hazai lakások komfortossága

Az elmúlt 30 évben sokat fejlődött a magyarországi lakásállomány. 1990-ben a lakott lakások kevesebb, mint 70%-a volt csak komfortos illetve összkomfortos, míg a komfort nélküli és szükséglakások az állomány közel 22%-át tették ki. Az összkomfortos és a komfortos lakások aránya idővel tovább emelkedett, 2016-ban a lakott lakások 95%-a tartozott ide. A komfort nélküli, szükség és egyéb lakások hányada 2,5%-ra csökkent. A 2016-tól induló lakásépítési hullámnak köszönhetően ezek a számok feltehetően tovább javultak mára.

Forrás: KSH, saját szerkesztés

Az összkomfortos lakott lakások legnagyobb arányban (81%) Győr-Moson-Sopron megyében, majd Komárom-Esztergom megyében (79%), illetve a fővárosban (75%) találhatóak –  a 2016-os Mikrocenzus adatai alapján. A komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (közel 6%), és Nógrád megyében voltak a 2016-os felmérés idején.