Ingatlan bérbeadási kisokos

Mi a teendő, ha bérbe szeretnénk adni lakásunkat? Milyen bejelentési, adózási kötelezettséget jelent?

Nem termőföldnek minősülő ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadásból származó jövedelmet a magánszemély két féleképp is megállapíthatja:

• 10%-os költséghányaddal, mely azt jelenti, hogy a bevétel 90%-a után kell csak adózni és 10%-ot költségként le lehet vonni.
• Tételes költségelszámolással, ekkor a bevételből a javítási, karbantartási költségeket le lehet vonni, továbbá el lehet számolni költségként a bérbeadó által ugyanabban az évben igazolható módon bérbe vett ingatlan bérleti díját is. Ennek azonban az a feltétele, hogy a bérbeadás és bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot.

Általános esetben a bérbeadásból származó jövedelem 16%-át kell megfizetni adóként, erre jöhet rá még adott esetben az eho (lásd lentebb 1. pont).

Fontos tudni:

1. Amíg a bérbeadásból származó jövedelem nem haladja meg az 1 millió forintot, csak személyi jövedelemadót kell fizetni, 1 millió fölött viszont a teljes összeg 14%-át egészségügyi hozzájárulásként meg kell fizetni.
2. A felmerülő rezsit csak akkor lehet költségként elszámolni, ha a számlák a bérbeadó nevén maradnak, ellenkező esetben nem!
3. Ha a számlák a bérbeadó nevén maradnak és a bérlő a bérleti díjon felül x összeget is megfizet a rezsire, a bérbeadónál keletkező jövedelem a bérleti díj és a rezsire kapott összeg együttese!
4. Nincs szükség az adószámra, ha a bérbeadó nem választja, hogy az áfa alanya legyen.
5. Lakóingatlan után nem, de garázs bérbeadása után már kötelező áfát fizetni!
6. Adószámtól függetlenül a bérbeadónak adóelőleget kell fizetnie. A befizetett adóelőleget az adóbevallásban negyedéves bontásban kell feltüntetni.

Az ingatlan bérbeadási kisokos mellett számos hasznos tippet találhat az értékesítséhez további cikkeinkben.

Forrás: Kiszamolo.hu