Idén sem áll meg az ingatlanpiac, az albérletárak viszont már nem emelkednek nagymértékben

A tavalyi év elején bevezetett lakásépítést támogató intézkedések kihívás elé állították az építőipari munkaerőpiacot. Ennek oka, hogy a válság miatt a szektor leépítette kapacitásait, és eddig nem volt szükség a 2008 előtti szint visszaállítására. Jelenleg mintegy 20-30 ezer ember hiányzik az építőiparból, ami nem könnyíti meg az idén, illetve a jövőre tervezett projektek megvalósítását.

Megoldást kell keresni a munkaerőhiányra

Az újlakás piacon jelenlévő fejlesztőknek a munkaerőhiány mellett szembe kell nézniük a kivitelezési költségek emelkedésével is, melyet a valószínűleg a vásárlókkal fognak megfizettetni. További felmerülő probléma a szektorra jellemző cégstruktúra elaprózottsága, a vállalatok 90%-ában ugyanis négy vagy annál kevesebb fő dolgozik. A megoldás kulcsa lenne a szakmunkások képzése, amely elsősorban a más szektorban tevékenykedők átképzését jelenti. Egy másik alternatíva a segédmunkások képzése, vagy a külföldön dolgozók hazacsábítása – egyes szakértők szerint utóbbi megvalósítható megfelelő feltételek felkínálása mellett. A nehézségekkel együtt év végéig mintegy 15-20 ezer lakás átadását prognosztizálják az elemzők, 2018-ra pedig ez a szám 20-25 ezerre nőhet. Ez elsőre soknak tűnhet, az ideális, válság előtti szinttől azonban még mindig elmarad, amikor az épülő lakások száma elérte a 30-40 ezres nagyságrendet. Az ingatlanpiac változáson fog átesni.

Újra népszerű befektetés a lakásvásárlás

A lakás, mint befektetési forma továbbra sem veszít népszerűségéből, ezt a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet is támogatja. Ebben a tekintetben is területenkénti eltérések mutatkoznak, Budán és vidéken nő a befektetők aránya, míg Pesten inkább saját célra vásárolnak ingatlant az érdeklődők. A lakáspiacon megjelenő egyes csoportok részesedésének változása az elemzők szerint arra vezethető vissza, hogy a saját ingatlant vásárlók száma bővül. A lakás kiadási célból történő vásárlás előtérbe kerülését támogatja az elmúlt években megfigyelhető albérletárak emelkedése. A tendencia az egyes városokban eltérően érvényesült, a lista élén 2015-ben Pécs és Budapest állt 20-25%-os drágulással az átlagos négyzetméterenkénti árak tekintetében, de Kecskeméten és Szegeden is több mint 15%-os volt a bővülés. A tavalyi év lassulást hozott a szegmensben, a mezőnyből kiemelkedett Szeged, ahol további 15%-kal növekedtek az átlagos Ft/m² árak. Ugyanebben az időszakban Budapesten 4%-os csökkenés, Győrben stagnálás, Kecskeméten és Debrecenben pedig 2-5%-os drágulás volt. Jelenleg a mérséklődés ellenére továbbra is a főváros áll a lista élén, vidéki viszonylatban a győri és debreceni albérletek a legdrágábbak, ettől nem sokkal maradnak el a Pécsen kiadó lakások átlagos négyzetméterenkénti árai.

Az átlagos albérletárak változása egyes nagyvárosokban (Ft/m²)

Éles a kontraszt a vidéki városok között

Az ingatlanpiacon belül a lakáspiac lendülete nem állt meg, márciusban 23%-kal emelkedett a forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest. A vezető szerepet továbbra is Budapest tölti be, a tégla-, és panellakások 20-190%-kal magasabb átlagos négyzetméterenkénti áron vásárolhatóak meg az egyes vidéki nagyvárosokhoz képest. A fővárosi viszonylattól ugyan elmaradnak, de vidéki viszonylatban kiemelkednek a Sopronban, illetve a Debrecenben eladásra kínált lakások, a kiemelt városokban 15-140%-kal magasabb átlagos Ft/m² árakra lehet számítani más megyeszékhelyekhez képest.

Átlagos lakásárak az ország egyes nagyvárosaiban (Ft/m²)