Mekkora mértékben csökkenthető a rezsi? – Itt vannak a válaszok

Egy közel 35 éves családi ház újult meg a passzívház elvek szerint. Most már túl van az épület egy teljes fűtési és nyári szezonon is, így kíváncsian érdeklődtünk a tulajdonosoknál a tapasztalatokról, illetve a rezsiről.

 Az épület energia (gáz) fogyasztását (sőt a külső hőmérsékletek alakulását is) már évek óta vezetik, így ezen adatok birtokában egyértelmű a változás. A fűtési költség megharmadolódott úgy, hogy a fűtetlen garázs felé eső szigetelés, illetve a kazán- és szellőzőgépet magában foglaló tér szigetelése csak mostanában készült el, illetve az utóbbi évben a pár fokkal melegebbet tartottak a lakásban.

  De  adjuk is át a szót az Építtetőnek:

‘ Az első beszélgetéseinken ígért fűtési költségcsökkenés ez alatt az egy év alatt valóban megtörtént, harmadára csökkent plusz a felújítás a közérzetünket is jelentősen javította…’

Az természetes, hogy a szigetelés és a nyílászárók hozták az elvárt minőséget. Ami számomra meglepetést okozott, és mérhető is volt, hogy az alap szigetelése milyen lényeges közérzetjavulást okozott azzal, hogy a földszint padlójának hőmérséklete padlófűtés nélkül is megemelkedett. A mérhető érték pedig az, hogy a terasznál levő üvegfal-ajtó melletti földön mért hőmérséklet, és a legtávolabbi pulton leolvasható érték között csak egy fok különbség van. Korábbi számszerű adatom nincs, de mindig éreztük a lábunkon a hideget.’

Mindez úgy, hogy a lakás a teljes kivitelezés alatt végig lakott volt, a földszinti, talajon fekvő padlószerkezet sem került felújításra, így utólagos szigetelés sem készült, csak az Építtető által is hivatkozott külső, függőleges peremszigetelése.

‘ Tavasszal reggelente nagyon hiányzott a madarak csicsergése, ami korábban behallatszott, ezért nyárra le is állítottuk a szellőző rendszert, hogy nyitott ablaknál alhassunk és így az ébresztésünkről ők gondoskodjanak. Nyáron visszatértünk a régi gyakorlatunkhoz, hogy éjjelente lehűtöttük a lakást, amit nappal a „bezárkózással” igyekeztünk megőrizni.’

‘ Nyáron nagyon jól bevált a zsaluzzia, mert a tűző nap fényét és melegét kizárta, de a szórt fényeket beengedte.’

‘A lakás hőmérsékletét a külső hőszigetelés, valamint nyáron az ablakok árnyékolása közel állandó értéken tartja. Hűvösebb időben nagyon kellemesen átengedik a keleti oldal ablakai a napsugárzást, ezzel is melegítve a lakást…’

(A keleti oldalon vannak szolár üvegek.)

Az épület hőszigetelések gazdaságossága

Biztos vagyok benne, hogy a beruházás összköltségének és a gázszámlán mérhető megtakarításnak az összevetése önmagában téves eredményt hoz. Itt is erről lehet szó. De nézzük részleteiben:

Az elkészült épület

Ha a ‘megtérülés’ kérdését vizsgáljuk nem szabad a teljes beruházás költségét alapul venni, mert az hibás eredményt ad, hiszen ebben olyan – a normál használat során jelentkező elhasználódásból fakadó – tételek is szerepelnek amelyek felújítása, korszerűsítése önmagában is szükségszerű volt. Gondolok itt arra, hogy az épület külső vakolata, festése amúgy is felújításra szorult, így azt mindenképpen meg kellett volna csináltatni, ebben az esetben az energetikai felújítás ‘csak’ a vastagabb, többlet hőszigetelés. Hasonlóan a nyílászárókhoz, hiszen azok is már cserére szorultak. Levélben szerepel az is, hogy menet közben derült ki, hogy az elektromos rendszer is felújításra szorul, ami szintén egy olyan tétel, ami így is úgy is aktuális lett volna, stb. Vagyis ha a beruházás pénzügyi megtérülését vizsgájuk, ezen tételek nélkül kell kalkulálni.

Továbbá a megtérülés kérdésének az elemzése során egyéb szempontokat is érdemes figyelembe venni. Mennyit ér most a ház és mennyit ért mindezen beruházás előtt? Ez talán a legnehezebben számszerűsíthető tétel, hiszen mindaddig míg az ember nem kívánja eladni a házát nem tud pontos számokat, de biztos vagyok benne, hogy még a mostani nem túl kedvező ingatlanpiaci környezetben is jelentősen jobban értékesíthető, magasabb értéket képvisel az ingatlan mostani, mint korábbi állapotában.

Mindezeken felül egy ilyen vizsgálódás során mérlegre kell tenni olyan, nehezen számszerűsíthető tételeket is,mint pl. az épület távlati állagvédelme (mennyivel jobb állapotban marad az épület a továbbiakban annak eredményeképpen, hogy mostantól kezdve a határolószerkezeteket egy vastag szigetelő réteg védi az évszakok és az időjárás viszontagságaitól?) illetve a belső komfort, a lakó közérzet jelentős javulását is.